Lapok Pápa Történetéből, 2002

2002 / 4-5. szám - Katona Csaba: „Pápáról igen szép útja van Balatonfürednek” - adatok a reform- és dualizmus-kori pápai polgárság mentalitásához

keztek Somogyból, majd távozásukat követő­en a császári csapatok vették át az uralmat.161 Az az általános megítélés, miszerint a reform­korban jobbára derék hazafiak, 1848-49-ben és azt követően, az ’50-es években viszont a nemzet sorsa iránt érzéketlen léhűtők nyaral­tak inkább a Balatonnál, nyilvánvalóan hamis. Egyértelműen bizonyítják ezt más pá­pai törzsvendégek példái is. Ugyanúgy ked­velte a fürdőt az 1848-49 után egyértelműen aulikusnak mutatkozó Pápay Miklós és Gyalókay Ferenc, mint pl. Tarczy Lajos vagy az 1848-ban a pápai nemzetőrök parancsno­kaként fellépő Vermes Illés. Hogy a összefüg­gés a két rendkívüli év magas vendéglétszáma és a szabadságharc eseményei között (s ekként Zákonyi fenti állítása részigazságokat tartalmaz), ám ha politika egyébként sem szakította szét teljesen és véglegesen egy adott település elitjét, azt világosan mutatják olyan személyi­ségek szerepvállalásai a város és Veszprém vármegye hivatali posztjain már az 1850-es évek első felében, mint Vermes Illés, idősebb Martonfalvay Elek, Mikovinyi Ignác. Ugyan­csak ezt igazolja az a tény is, hogy az 1852. évi füredi fürdőlistán jelen vannak az 1848- ban igencsak aktív szerepet vállalt személyi­ségek is: Bezerédy Mihály, Vermes Illés, Kerkápoly Károly, Tarczy Lajos, idősebb Martonfalvay Elek — épp a Ferenc József látogatása által fémjelzett évben. Ugyancsak jellemző eset, hogy Pápay Miklós mint császári királyi szolgabíró tett javaslatot 1849 októberében Pápa hivatalszervezeti átalakítására s ennek során bírónak javasolta Mikovinyi Ignácot. “ Az, hogy ezek az emberek szűk három évvel az 1848—49. évi szabadságharc leverése után a nem éppen olcsó árairól nevezetes Fü­reden időznek, cáfolni látszik azt a tényt, hogy ezekben az években az ország egésze a teljes elnyomatás és keserűség igáját nyögte. A két­ségtelenül rendkívül nehéz politikai helyzetben is a maga medrében folyt tovább a mindennapi élet, láthatóan a forradalmi eseményekben erő­161 Az akkori füredi eseményekről elszórtan tudósít Francsics Károly visszaemlékezéseinek vonatkozó részében. Francsics, 2001.256, 263. 162 VeML IV. 154. No. 116. Közli: Hudi. 2201.347- 349. teljesen „kompromittálódott” személyek tekin­télyes hányada számára is. 8. Hasonlóságok és különbözőségek Pápa, Szom­bathely' és Nyíregyháza füredi fürdővendégei között Cáfolhatatlan tény, hogy a pápai vendégek magas létszámában döntő szerepet játszott a földrajzi közelség egészen addig, amíg az utazást meg nem könnyítette — mind erőtel­jesebb mértékben — az országszerte kiépülő vasúthálózat. Az általunk vizsgált években a kiegyezést megelőzően a Pápáról Füredre látogató, név szerint ismert vendégek száma stabilan húsz fő körül van, néha ennél több is, ezt követően azonban csupán egyetlen vizs­gált évben emelkedik húsz fölé (1872-ben), a két 20. századi tárgyévben pedig már kirívóan alacsony. Ezek az adatok világosan mutatják, hogy kezdetben mekkora jelentőséggel bírt az, hogy Pápa és Füred nincs messze egymástól. Kiválóan kontrollálható ez az állítás például a Nyíregyházáról Füredre látogatók számával összevetve. A Balatontól távol fekvő szabol­csi településről a reformkor idején a vizsgált évek során senki nem kereste fel Füredet és a kiegyezés előtti években is csupán 1-1 fő 1857-ben, illetve 1863-ban. A kiegyezés után viszont növekedett a nyíregyházi vendégek száma, 1916-ban pedig már több mint tízen indultak útnak Füredre: többen mint Pápáról. Nem lehet kétséges, hogy ebben a közlekedés javulása jelentős szerepet játszott, olyan érte­lemben is, hogy amiképp a nyíregyháziak számára elérhetőbbé vált Füred, úgy a pápaiak is könnyebben kerestek fel más, távolabb fek­vő fürdőket is. Általánosabb megközelítésben is érde­kes összehasonlítási lehetőséget kínál az, hogy korábban két másik város, Szombathely163 és Nyíregyháza164 esetében már elvégeztem a most Pápára vonatkozóhoz hasonló kutatást. A vizsgált korszak kezdetén mind Szombathely, mind pedig Nyíregyháza történetének felfelé ívelő szakaszában van. 163 Katona, 2000/b. 50-66. 164 Katona, 2000/c. 133-155. 360

Next

/
Oldalképek
Tartalom