Lapok Pápa Történetéből, 2002

2002 / 3. szám - Huszár János: Bevezető a ’’Jókai rokonság Pápán” című tanulmányhoz

ben a főiskola gazdag könyvtára. Az emeleten milyen pompás fizikai múzeumot rendezett be Tarczy professzor; s nem kevésbé érdekes és értékes természetrajzi múzeumot Váli profesz- szor. Jó ideig a város nevezetességei közé tarto­zott az Új Kollégium e három helyisége. A vi­déki látogatókban évekig nem volt hiány. Külö­nösen a folyvást gyarapodó természetrajzi mú­zeum értékes régiségeit, pompás ásvány- és éremgyüjteményét, igen szép kitömött állatait örömest nézegették még azok a heti vásárra bejövő bácsik, nénik is, akiket az 1 krajcáros fejadó ellen sikerült a rosszindulatú irigységnek felheccelni.” Jókai Mór feleségével, Laborfalvi Rózá­val 1857-ben ellátogatott Pápára. Váli Ferenc először a még nem teljesen kész új épületbe vezette kedves sógorát és szép sógornőjét, és büszkeséggel mutatta be gazdag múzeumát. Jókai a szép kagylók iránt érdeklődött legjob­ban, és elhatározta, hogy ezután ő is gyűjteni fogja.- Nézd csak, Esztikém - szólt egy átlát­szóan fehér, apró rózsaszín fodrokkal ékes kagylót mutatva nővérének, - ettől tanulták el az asszonyok a fodros ruhák fényűzését! A termé­szet maga adja nekik a példát, hogyan ékesítsék magukat ragyogó díszekkel. Jókai ettől fogva minden külföldi útjáról küldött értékes tárgyat a múzeum számára. Jó pár évvel később Váli Marinak is jutott szerep a múzeumban, édesapjának segített a katalógusok elkészítésében. Válinak nagy érdeme volt abban is, hogy az Új Kollégiumhoz tartozó nagy kiterje­désű telken botanikus kertet, a Tapolca-parton uszodát, a vízen túli részen gimnasztika teret létesítettek. Ez utóbbinak tornaszerekkel való ellátása céljából Váli a pesti Clair-féle gim­nasztikái kertet tanulmányozta. A pápai aztán jóval nagyobb és jobban felszerelt lett a pesti­nél. Lássuk, mit ír erről Váli Mari: ’'Különböző nagyságú nyújtók, korlátok, csomós és sima mászóköteleket tartó állványok, egyenesen (függőlegesen) álló létrák, kötélhág­csók, levegőben fekvő létrák, kúszásra alkalmas fenyők álltak ott. Volt a távugrás, magasugrás számára alkalmas hely és eszköz, köteleken csüngő vaskarikák; s egy négy lábon álló, kipár­názott, bőrrel bevont, nagyfejű, lóalakú alkot­mány a hátába besrófolható nyeregkápával a lóra ugrás mesterségének gyakorlására. Mikor ez a tornatér május végére elkészült, legelőször a Schmidt ’’nenne” leány intézetének tanítvá­nyai, köztük Váli Mari is, beiratkozott Rodiczky bácsinál, aki - amint beszélték - Lengyelország­ból jött feleségével és egy kisfiával Magyaror­szágba, és a honvédek soraiban harcolt, majd a fegyverletétel után egy jó ideig bujdosott, mi­közben felesége meghalt. Végre Pápára hozta sors kisfiával, hol a készülő gimnasztika teret látva ajánlkozott tornatanításra valami csekély honoráriumért.” ’’Ilyenformán szabadult fel kedves apám attól a nagy tehertől, hogy még a gimnasztikát is ő tanítsa, amint az szándéka volt, mikor rábeszélte az egyházkerület intéző férfiait és tanártársait, hogy a torna tanítását behozzák a pápai Kollégiumba”-írja Váli Mari. Aztán így folytatja: ’’Rodiczky bácsi úszni is tanított bennünket abban a kedves, áldott kis Tapolcában, melynek nagy érdemeit csak az tudja kellőképpen méltányolni, aki megfigyeli: mennyit köszönhet ennek a bővizű kis pataknak Pápa városa! Sok nagy folyóval felvehetné az a versenyt hasznos voltával, különösen azáltal, hogy télen sem fagy be.” A Tapolcában való fürdés áldásában ké­sőbb a pesti rokongyerekek, Hegedűs Sándorka és Lórántka is részesültek. Eszter néni tanította őket úszni. Botanikus kertet nemcsak az Új Kollé­gium telkén létesített Váli Ferenc, hanem saját háza mögött is. Amikor szüléink 1920-ban e házba költöztek, még akkor is szisztematikusan összeválogatott virágok, bokrok, fák, szőlők díszlettek ott. A kígyószisztől a jerikói loncig szinte mindenféle növény volt található, amiket természetrajz oktatásra használt fel a professzor. A lakásban több faliszekrény van, ezekben tar­totta préselt leveleit, virágait. Ezekben volt az ő herbáriuma. Már komáromi tanársága idején is, azután Pápán is megtanította növendékeit gyü­mölcsfát, szőlőt, rózsát nemesíteni, gondozni. Az új otthon 1850-ben Pápára kerülve a Váli család többször is költözködött. Egyik lakást sem ta­lálták megfelelőnek. Tarczy professzor azt ajánlotta: ’’Vegyétek meg Tőkéssi uram házát!” Váli Mari így mutatja be Tőkéssi uramat: ’’Fér­fiszabó volt, akkora alak, hogy cilindere (min­dig ajándékba kapottat viselt) egyharmad részét kitette az egész ember magasságának. Szorgal­326

Next

/
Oldalképek
Tartalom