Lapok Pápa Történetéből, 2001
2001 / 1. szám - Adatok a két világháború közti pápai huszárok életéből
„...mikor Romániával kiéleződött Erdély miatt az ellentét, akkor a Tisza felső folyásánál helyeztek el bennünket teljes harci készültségben. Egy alkalommal még a támadási parancsot is megkaptuk, de visszarendeltek bennünket. Másnap érkezett meg a bécsi döntés híre. így a háborúból békés bevonulás lett. Mi onnan, északról a Kárpátok vonulatán végighaladva jutottunk el Székelyföldre. Csíkszeredára. Néhány hét múlva lovon Kolozsváron keresztül visszatértünk Munkácsra. Munkácsról alakulatunkat Nagyváradra helyezték át.“' Mindezekkel megegyezik Kiss Károly emlékezése, aki szerint nemcsak a magyar falvak lakossága fogadta szeretettel a huszárokat, de a szászok is, miután visszatérőben szász falvakon is keresztül haladtak. Többségében a terepen lovagoltak, a nagyobb városokon. Marosvásárhelyen. Kolozsváron nem vonultak át, mellettük mentek el. A hatalmas út alaposan igénybe vette a huszárokat. de azok nem panaszkodtak, rengeteg élménnyel tértek vissza Munkácsra. Innen rövidesen új állomáshelyre. Nagyváradra vezényelték az ezredet.-6 1941 nyarán újabb mozgósításra került sor. mikor Németország megtámadta a Szovjetúniót. A négy huszárezredből álló lovashadosztályt a tartalékosokkal feltöltöt- lék. s a gyorshadtest keretében a kerékpáros zászlóaljakkal és páncélos ezredekkel a frontra vezényelték. Itt a visszavonuló szovjet csapatok üldözésében hatékonyan vettek részt. Elsősorban akkor vetették be őket. mikor az esős napokon a csúszósság és a rossz utak miatt a gépjármüvek és páncélosok csődöt mondtak. A lovasság nagy csatákban ekkor nem vett részt, de sikeresen megakadályozta, hogy az üldözött ellenség összeszedje erejét és megvesse lábát egyes stratégiailag fontos terepszakaszon. Az előretörés Dnyetro' Lásd 2. Bertalan Gyula tiszthelyettes J' Lásd 4. Kiss Károly szakaszvezető petroszkig tartott. Itt kivonták őket az arcvonalból, s miután a lóállomány is tökéletesen leromlott, az egész huszárságot vasúti szerelvényeken hazaszállították a 77 gyorshadtest más alakulataival együtt.“ A vonattal utaztatás nem volt egyszerű a lovasságnál. Már maga a ló felvezetése a marhavagonba is próbatételt jelentett. A vasúti kocsikban a lovakat a hozzájuk tartozó huszárokkal együtt helyezték el. így a gondozás, a törődés utazás közben sem szünetelt. Az etetést, itatást természetesen itt is a ló gazdája végezte, s neki kellett megnyugtatni a paripát, ha a vonatfütty, 70 zakatolás felingerelte az állatot.“ A hazatérő huszárezred már nem tudott visszatérni a nagyváradi laktanyába, azt közben budapesti tüzérek kapták meg. így a tartalékosokat leszerelve a megfogyatkozott létszámú egységeket Berettyóújfaluban és Nagyszalontán állomásoztatták. Ez igazi gyöngyélet volt. hiszen a házaknál elhelyezett huszárokkal nem lehetett olyan feszes katonaéletet folytatni, mint a kaszárnyában. A falusi mulatságokban, bálokban, disznótorokban kedveit vendégek voltak itt a huszárok. Ez az állapot nem is tartott sokáig, rövidesen visszakerültek Munkácsra, ahol két évet töltöttek békés körülmények között folytatva a bevonuló újoncok kiképzését.'6 Miután 1944 márciusában megtörtént Magyarország német megszállása, az új kormány egyre több magyar katonai alakulatot küldött ki a frontra és a mögöttes területekre. Wattay altábornagy, a kormányzó szárnysegédje, aki huszártiszt volt. ellenezte a honvéd lovasság bevetését, s ezzel maga Horthy Miklós is egyetértett, de az egyre erőteljesebb német követelésnek nem tudtak ellenállni. 1944 májusában a huszárhadosztályt a Pritjev mocsarakba és a Brianszky erdő 27 Lásd 2. Bertalan Gyula tiszthelyettes 28 Lásd 1. Juhász Kálmán tiszthelyettes 2'( Lásd 2. Bertalan Gyula tiszthelyettes 273
