Lapok Pápa Történetéből, 2001

2001 / 3-4. szám - Huszár János: Bevezető Dr. Tóth Endre ipartörténeti tanulmányához

levéltárainknak - pápai vonatkozásban is - közismert helyzete arra kényszerítik a kutatót, hogy a teljesség igényének feladásával, - né­hány részletet szedjen össze, - hogy így pró­báljon az egészhez némi elképzelést nyújtani.­Pápa városában, - helyesebben ezen a te­rületen, hol most a város áll, - nemcsak a honfoglalás óta laknak emberek. Azt megelő­zőleg szlovén, majd előbb avar, római tele­pülés is volt itt, - sőt a bronzkorból is marad­tak olyan emlékek, amelyek itt lakott embe­rekről beszélnek. ­A honfoglalás után a Tapolca egyik olda­lán: a Tókert felé eső részen uradalom alakult, - a másik felén pedig királyi udvarnokok fa­luja létesült. A királyi udvarnokok olyan sem szabad, sem szolga-nép voltak. Akadtak köz­tük urak, kereskedők, iparosok, halászok, va­dászok, - stb. Mindenesetre azonban közösségi élet kifejlesztésére alkalmas emberek voltak, - tehát igazi város-alapítók, - nem félig nomád, félig már szántóvető nép, hanem különböző foglalkozású, egymásra utalt emberek! ­Ez a terület különben alkalmas volt nem­csak a letelepedésre, hanem éppen a város alapítására is, így a város kifejlődésére is. Un. peremváros Pápa, a hegy és a síkság találko­zásánál fekszik, folyóvíz mentén. A síkság terményei, az erdei vad, a fa összehordható ide városra, s kölcsönösen elcserélhető, a malmok révén megvan az őrletési lehetőség. A hegyvidéki és síksági nép találkozhatik itt egymással, - kifejlődhet a kereskedés, s en­nek piacát ellátandó egyre jobban kialakulhat az ipari élet is. A patak másik oldalán az uradalom, ahol vár is áll. Ez sem lehet el iparűzés nélkül. Maga az uradalom csak úgy lesz jövedelmes, amelyből a várat rendben lehet tartani, annak lakosságát táplálni lehet, - ha mai szóval: önel­látásra rendezkedik be ipari szempontból is. Peremváros - vár, szükség szerint jó köz­lekedési út mellett fekszik. S valóban Pápa mindig a hadak útja vonalában feküdt. Ez ugyan sok veszedelemmel járt - de természet­szerűleg nagy lehetőséget biztosít az ipar és kereskedelem sokszor ugrásszerű fejlődésére. A tatárjárás, a török hódoltság, a kuruc- labanc világ idején sokszor elpusztult ez a város, s a fentiek igazolására szükséges ada­tok is nagyrészt megsemmisültek, - mégis abból, ami megmaradt ismertté vált a történet számára, - bizonyítva, hogy amit elmondok, nemcsak puszta feltevés! Pl. a 14. században harangöntödéje van Pápának s a Felvidéken is voltak harangok, amelyek a pápai harangöntő munkahelyből kerültek ki. - Az is tudott do­log, hogy u. e. időben már messze földön hí­res vásárjai voltak Pápának. A 15. sz.-ban pedig már királyi levéllel kiváltságos várossá lett Pápa, - amely kiváltságot ismételten is megújítják az uralkodók, - s amely szerint az itt készített árucikkeket bárhol az országban vámmentesen szállíthatják s árulhatják a pápai iparosok és kereskedők, - viszont, ha máshon­nan hoznak a pápai vásárokra portékát eladni, - az után a pápaiak jogosultak vámot szedni! A várossá fejlődést aztán nagyban meg­könnyíti az az esemény, amikor a 15. században a Tapolca két partján levő település egyesül. Sok szempontból is megfigyelhetnénk ezt a fejlődést, ­Magának a várnak a szempontjából igen gazdag anyagot kapnánk a háborúk történeté­ből: Pápa végvári szerepéről, török kézre jutá­sáról, felmentéséről, - vagy a kuruc világban mint a dunántúli hadjárat főhadiszállásáról. - Érdekes volna megfigyelni a sokszor ellenté­tes, egymásnak feszülő erőket: a földesurak királyhűsége, a várvédő vitézek s a városi pol­gárság szabadságszeretete egyszer Bocskay, majd Bethlen Gábor hadai előtt nyitja meg a vár kapuit, amikor is a földesúr, rendesen a vár főkapitánya vagy elmenekül, - vagy a vitézek és a polgárság nyomása folytán mint pl. Eszterházy Antal - Rákóczy Ferenc zász­laja alá áll, s lesz az addigi császári tábornok­ból vezénylő kuruc generális. — Érdemes lenne megfigyelni a kulturális fejlődés képét is. Mert valóban ritka olyan város volt a reformáció korában, ha ugyan egyáltalában volt, ahol mint Pápán, egyidejű­leg a katolikusoknak is, protestánsoknak is főiskolája volt. De nem kevésbé érdekes lehetne a város művészeti múltjának figyelemmel kísérése. Gondoljunk csak a bencés templom faszob­rász remekeire, a vár fala mellett lévő Nép. Sz. János, vagy a Flórián szobrokra, - vagy a 294

Next

/
Oldalképek
Tartalom