Lapok Pápa Történetéből, 2001

2001 / 2. szám - Ágotha Tivadar: Három állomás

— Semmi különös. De annak vitele mégis nyomatékosabb, mint egy egyszerű megjelenés.

\ táblán 1848-1849 állt. Semmi más. Ma sem értem, ki és miért hozták a 48-as Habsburg ellenes szabadságharcot május 1-jével kapcsolatba.

— Miért mondja, hogy május 1 -je a kommunizmus ünnepe? Tudja egyáltalán, hogy ez az ünnep honnan jön és mit akarnak vele elérni? — kérdezte az igazgató.- Amerikából — válaszoltam —jobb munkaviszonyokat követeltek és tüntettek.- Tehát május nem is a kommunisták ünnepe - - erösködött Csoknyai.- Eredetileg nem — próbáltam magyarázkodni — de Magyarországon a kommunisták ezt a napot mégis kisajátították maguknak.

Még sok kérdést tettek fel, de éreztem, hogy egyáltalán nem neheztelnek rám. Talán még meg is dicsértek volna, de ezt mégsem tehették. Megkértek, hogy a továbbiakban jobban ügyeljek arra. hogy mit mondok és csinálok. Büntetésül magaviseletből most is kettest kaptam és nem kerülhettem számításba, hogy osztályvezetőnek válasszanak.

Pedig ezekben a napokban — főleg az osztályomban — nagyon népszerű lettem. A vezetők választásánál 45 diákból 39-en rám szavaztak. Ezzel az intézet tanárikara nem értett egyet. Ez engem egyáltalán nem zavart. Ami tetszett, hogy legtöbben megértették, most már komolyan megy a felhajtás.

Tölgyes László ettől kezdve nemcsak a nevemet ismerte, de megkülönböztetett tisztelettel kezelt. Egyrészt tetszett neki, hogy a kőszegi katonaiskolából jöttem, másrészt, hogy még v ele szemben is meggyőződésemért ki mertem állni. Tornából a legjobb osztályzatot kaptam, pedig csak közepes tehetségű sportoló voltam. Ezt egyesek nem is helyeselték. Az igazi okot persze kevesen ismerték.

A kommunisták zsiványsága (ha még burkolt formában is) most már egyre jobban érezhető volt. A legnagyobb gazemberek nem a mi iskolánkban voltak, de embereik a kezdeményezést mindenütt megragadták.

Ki volt a diákszövetség kommunista fővezére. nem tudom. Nevére már nem is emlékszem. A református kollégium diákja volt. vagy a bencésekhez járt. nem tudnám megmondani. Minden iskolába betért és vezetőséget meg diákokat az ún. ..demokratikus" irányba akarta fordítani.

A demokrácia hangoztatásával tele voltak, de gyakorlatilag a kommunizmust képviselték.

Ez a főcsahos a bencés gimnáziumban, az ottani tornatanárnak Mayernak. aki nem értett vele egyet kerek perec a szemébe mondta:

— Magát pedig kinyírom.

Nálunk a főcsahos valamivel műveltebb formában igyekezett hangulatot kelteni. A diáksereget összecsődítették, és kiváló előadást kaptunk egy bizonyos Bocsor Istvánról. Erről az emberről soha senki nem hallott. Most a főcsahostól megtudtuk. hogy az 1848-49-es szabadságharc idején milyen hősiesen viselkedett. Mivel akkor és utóbb sem emlékeztek meg vitéz elődünkről, ezt most fogják bepótolni. Pápa város ifjúsága Boesor István emlékéért fog tüntetni.

1948 május vége lehetett, mikor Bocsor István ügyében minden pápai iskola az utcákra ment. Persze a kívülálló népnek Bocsor Istvánról még annyi fogalma sem volt mint nekünk. Ok csak azt látták, hogy a hatalmas tömeg, az ifjúság az utcán van. Tüntetnek. Aztán mi is észrevettük, hogy soraink közé idegen elemek Kirakodtak hatalmas propaganda-vásznakkal, melyeken ökölnyi betűkkel volt feltüntetve:

— Követeljük az iskolák államosítását!

Mikor a Bocsor-tiintetők a csalfaságot átlátták, már késő volt. Tényleg úgy nézett ki. hogy Pápa város ifjúsága az iskolák államosítását követeli.

A sorból azonnal kiálltam. Legtöbben ezt nem merték megtenni. Még a legjámborabb diákok is követelték azt. amit soha nem akartak.

Az egyházi iskolákat persze tüntetés nélkül is államosították volna, de így még hivatkozhattak is arra a látszólagos tényre, hogy legalábbis Pápán mindenki ezt akarta.

Világos, hogy mérgesek voltunk, hogy szerettünk volna valamit csinálni, de teljesen tehetetlenek voltunk.

A képzősök figyelmét a lényegről még azzal is igyekeztek elterelni, hogy a kőszegi képzővel kezdett verseny küzdelmét még jobban lefokozták.

Az iskolák államosítása érdekében az egész országban tüntetéseket és felvonulásokat szerveztek. Lehet, hogy más városokban ennyire nem voltak fondorlatosak. A diákok nagy része nem mert fellázadni. Féltek a következményektől. Rákosi Mátyás amúgy annyira ügyesen mozgolódott, hogy a következő évben még meghagyta a kötelező hitoktatást.

285