Lapok Pápa Történetéből, 2001
2001 / 1. szám - Adatok a két világháború közti pápai huszárok életéből
1. SZÁM PANNICULUS SER.C. NO. 110. 2001. Adatok a két világháború közti pápai huszárok életéből Pápa mindennapjaihoz a húszas években és a harmincas évek első felében hozzá tartozott a reggelenként öt órakor felhangzó ébresztő, s az este kilenc órakor felszárnyaló takarodó. A kürtszó a város nyugati felén elhelyezkedő huszárlaktanyából indult útjára. Mire a Nagytemplomhoz ért, már elhalt, de a kaszárnya tájékán élő szegény emberek jól hallották, sokan ehhez igazodva kezdték és fejezték be a napot. Gyakran előfordult, hogy egy-egy csukaszürkébe öltözött huszárcsapat végiglovagolt a városon. A lovak patkója alatt ércesen csengett a kövezet. Ilyenkor a szorgalmas iparosok abbahagyták a munkát, s kiálltak műhelyeik elé, a gyermekek kitódultak az iskolából s lelkesen integettek, a háziasszonyok az ablakhoz futva gyönyörködtek a szebbnél szebb lovakon kettes sorokban vonuló huszárokban. Az külön látványosságnak számított, amint a Széchenyi téren az elől lovagló tiszt éles vezényszavára kardot rántottak, úgy vonultak el a honvéd emlékmű előtt. A jelenetet diákok százai figyelték a Kollégium és Nátus ablakaiból meghatottan, lélekzetüket visszafojtva. A vasárnap délutánhoz is hozzá tartoztak a huszárok, akik mentével a vállukon, kosaras kardjukat megemelve sétáltak a Kossuth utcában. Ez volt akkor a bakakorzó. A vele párhuzamos Fő utca gyalogjáróin nyalka huszártisztek kísértek egy-egy szépen öltözött úri kisasszonyt. Úgy mondják a régiek, vasárnaponként a falusi lányok még egészen távoli falvakból is eljöttek a városba, hogy a Kossuth utcában néhány órát sétálhassanak, szemlélődhessenek, hallgathassák a vidám huszárok udvarlását, élcelődését. Ezeket az emlékeket egyre kevesebben őrzik az idősebb emberek közül is agyuk rejtekében. Jó lenne, ha a két világháború közt Pápán állomásozó huszárokkal kapcsolatos tényeket, ismereteket, hangulatokat rögzíteni tudnánk segítve ezzel a témával foglalkozó pápai helytörténészek áldozatos munkáját. Ezt teszem most én is néhány egykori huszár segítségével és saját emlékeim számbavételével. Az első világháború után a trianoni békének megfelelően a pápai huszárosztályban nem sorozott, hanem zsoldos huszárok voltak. Ezekre úgy emlékeznek a régi pápaiak, mint meglehetősen izgága, lusta elemekre, akikkel sok probléma akadt a városban. Főként a vendéglőkben provokáltak verekedést vagy hangoskodtak. Nem kevés alkalommal bántalmazták a huszárlak tanyához közel fekvő zsidóne^yed lakóit. Gond volt velük a laktanyában is. 1 Juhász Kálmán, a 2. majd a 3. honvéd huszárezred egykori tiszthelyettesének szóbeli közlése. Pápa, Wallner Testvérek u. 20. 265
