Lapok Pápa Történetéből, 2000

2000 / 2. szám - Pápa szabadalmas város története

erősséget építhetni. - 1436. Csehi Illés és László Néma Pétert, Pápa Antal várnagyát az osztrák Thalberg nevű várból, mellyet Pápa Antal és emlitett Csehi Illés együtt szereztek, kizárták, tőle bizonyos mennyiségű pénzt kicsikartak, és bérenczek által Pápa Antalt Zsemlyér birtokban lévő házában meggyilkoltatták, drágaságait elhor- datták. - 1437. Zsigmond király uj adománylevelet ad Pápa György-, a meggyilkolt Pápa Antal fiának részére. — 1454. László király oltalomlevelet ad Pápa Antal György nevű fiának. Ez éven túl az uradalmi oklevéltárban Pápa nemzetség nevének nyoma nincs. Létez azonban I. Mátyás király egy okmánya, mellyből kitűnik, hogy Pápa György és Balázs voltak Pápa utolsó, e néveni birtokosai; kik az akkor itt pusztító csehekkel tartván, őket dudásaikban segítették, sőt még királyi leveleket is hamisítottak: és e merények miatt 1464. birtokuktól megfosztattak. (Lásd. Tud. Gyűjt. 1824-ki foly. 8. köt.)

Azon korból, midőn Pápa nemzetség uralma alatt állott e hely, úgy szólva semmi történeti emlékeink sincsenek. A bakonyi hegyen, a kis és nagy Pápavár emléke mai napig él ugyan; de e vár volt-e az, mellynek építésére Zsigmond király Pápa Györgynek 1430. engedélyt ad, nem tudjuk; minthogy még arról sincs biztos tudomásunk, meddig terjedett hajdan a zsemlyén birtok. Valószínűségre azonban annálinkább szabad következtetnünk, minthogy kétségen kivid áll, miszerint a zsemlyéri birtok a mostani város déli része felé volt, s a két Pápa vár szinte ezen irányban, a mostani Iharkút közelében állott. Milly ostromoknak, miily hősi tetteknek voltak e várfalak tanúi, arról Clio hallgat.

Atalán Pápának legkorábbi említése Engel történetírónknál fordul elő. Ezen említés 1051-re esik, midőn I. Endre királyunk a Péterféle viszályokban, III. Henrik német császárral háborúba bonyolódott. Endrének jóval csekélyebb ereje lévén, kevés sikert ígérhetett ügyének: de számos buzgó őseink dicső példájára Endre fogadást tesz, hogy a magyar nemzet első apostolainak, a szent- benedekieknek Tihanyban apátságot alapit, ha elleneit szerencsésen legyőzi. Hadaink győzőnek; a megfutamított ellenség Zala megyéből, hol Badacson körül táborozott. Pápán keresztül Győrnek veszi útját, s e győzelem dicső emlékszobra a tihanyi félszigeten most is ékesszólóan beszél hazánk múltjáról.

A történetnek városunkat illetőleg olly gyéren fönmaradt emlékeiből is félreismerhetlen, hogy Pápa a Garák alatt érte el fénykorát. Ismeretesek az erőszakos halállal kimúlt Gara (VIII.) Miklós érdemei Mária királynő körül. A hű hivatalnok királyilag megjutalmaztatván, az ez alkalommal nyert jószágok közül Mária némellyeket ismét visszavett, s helyettük másokkal, köztök Pápával is ajándékozá meg 1389-ben a nádor Miklós és János nevii fiait. - Nem ellenkezik e ténynyel azon körülmény, hogy 1464-ig Pápa család bírta e helyet. Itt-ott elszórt oklevéltöredékekből ugyanis kiviláglik, hogy a Tapolcza folyó mentében, a Pápa család által birt úgynevezett zsemlyéri birtokon felül, mint addig királyi földön, a magyaroknak foglyul esett családok, úgynevezett udvornikok tanyáztak. Ezen (északi) része városunknak jutott királyi adomány utján Gara birtokába: kinek hatalmas oltalma alatt a hely természetesen tetemesen épült, s tágasbult. Igen valószínű, hogy ezen udvarnokok helyére vonatkozik Zsigmond királynak 1406. kiadott, s az uradalmi levéltárban olvasható engedménye: hogy a bakonyi erdőben, a menynyire csak szükségük leend, épületfát vághatnak.

Az évet nem tudjuk ugyan szorosan kijelölni, de a Garák alatt fordul először Pápa, város név alatt elő; kétségtelen jelül, hogy mind a földes- uraság e helyet kitelhetőleg emelni törekvők, mind pedig az uralkodók e kitűnő család iránti kegyeiket e város iránti figyelem által is kitüntetni kegyeskedtek. A város házán őrzött, V. Ferdinand ő felsége által kegyelmesen kiadott, s Pápa kiváltságait megerősítő levélben olvassuk, hogy Erzsébet királynő által (Gara László érdemeinek tekintetéből) 1439. a királyi harminczadok fizetésétől örök időkre fölmentetik. Albert király 1439. adott kiváltságos levelében óvás tétetik, nehogy ezen város polgárai és jobbágyai kihágásaik, vagy adósságaik miatt, s egyéb ügyeikben, büntető pereiket kivévén, mások, mint uraik által ítéltessenek. A városi czimet kétségen kívül, noha okmányunk rá nincsen, Pápa Zsigmond királytól kapta; uralkodása alatt először fordulván elő e néven Pápa. Városi czimet nyert pedig Pápának azon része, mellyet Gara birt, s a király jelenlétével is megtisztelt.

Messze vezetne, ha le akarnók Írni Zsigmond király itt mulatásának előzményeit. A siklósi események indokaikkal együtt úgyis nagyrészt ismeretesek; valamint azon körülmény is, hogy noha nem Gara Miklós egyenes akaratából, mégis részben Cilley Hermann, főként Ilona anyja által rábiratva, általa szabadult ki Zsigmond a siklósi várból. A király elismerését kívánta mutatni Gara iránt, kit atyja emléke még mindég hideg távolságban tartott a király személyétől: kiszabadulása után Gara és Cilley seregével Pápára utazott, s a város birtokosánál, Gara Miklósnál több hetet töltött. Itt 1401-ki oct. 7. Bubek Detreket a nádorságról letette, s Gara Miklóst előbbi méltóságába visszahelyezte; Kanizsai János érseket a cancel207