Lapok Pápa Történetéből, 2000
2000 / 2. szám - Pápa szabadalmas város története
keseredés oily szilajokká tette hadainkat, hogy 800 franczia közül alig érte el 200 Fehérvárt; a többi, néhány foglyot leszámítva, mind kímélet nélkül lemészároltatott. Maróthy hosszas fogságából társaival kiszabadittatván, átvette ismét parancsnoksági tisztét; de a visszaállított béke első napjaiban, az itt rejtekben maradt néhány török által orozva megtámadtatván, úgy elborittatott sebekkel, hogy minden orvosi segély daczára, nem sokára Sárváron meghalt. A törökök alatti helybeli eseményeknek rövid vázlata után, mellyekre nézve nagy részben Ist- vánffit követtük, átmegyünk városunk azon korszakára, mellyben az egyház, haza és trón körül egyaránt hervadatlan érdemekkel biró Eszterházy- család lön Pápa birtokosa. 1622-ben II. Ferdinand alatt Bethlen Gábor pártütése sokakat a fejedelem iránti hűtlenségre csábítván, az elpártolt Török István a királyi kegyvesztés következtében pápai birtokát is elveszté; mire a város ismét királyi fiscusra szállott. Noha pedig 1623-ban Keresztury Endre királyi ügyvéd Pápa, Gesztes és Zéchény uradalmakat Török István elpártolása következtében az előbbi földes-ur rokonai, úgymint Nyáry Miklós, István, Borbála (Haller Györgyné), s Cziráky Mózses ellenében a királyi fiscus részére elfoglaltakul nyíivánitá, a II. és III. Ferdinand alatti szomorú országos viszályok könnyen meg- foghatóvá teszik, hogy minden tiltakozások s ünnepélyes nyilatkozatok daczára, a Nyáry-család Pápa birtokában megmaradt. 1628-tól fogva néhány éven keresztül a nagynevű Eszterházy Miklós gróf, egyezkedés utján Pápát a többi hozzátartozó uradalmakkal együtt átvette: de azon viszontagságteljes korszakban már 1630. Csáky László grófnak 60,000 magyar forinton elzálogosította; s az imént nevezett gróf 19 éven át gya- korlá itt földes-uri jogait. 1638-ban Csáky gróf, hogy az elnyomatott kath. isteni-szolgálatot föléleszsze, Pápán pálosokat telepitett le: számukra templomot építtetett és díszes házat szerzett, melly lassankint jelen kolostori alakját nyerte. Idővel iskolaépület is járult hozzá: a templom pedig jelen díszére Acsády Adám veszprémi püspök által emeltetett. A plebánia-ház, és a kath. lelkész egyéb birtokai a protestánsok által elfoglalva lévén, a pálosok 24 éven keresztül maguk vezették Pápán a még kevés számú híveket; mint ez a kath. plébániában fön- levő régi keresztelési könyvből kiviláglik: de a kath. vallás terjesztése körül feláldozó buzgalommal működvén, sokakat szent hitünknek megnyertek. 1649-ben Csáky gróftól Pápát visszaváltotta Eszterházy László gróf: egyike azon nemes áldozatoknak, kiknek Eszterházy Imre gróf, esztergomi érsek, Nagy-Vezekényen 1734. a vérmezőn emlékoszlopot állított. László után Magyarhon nagy emlékű nádora, s a kath. vallás egyik legkitűnőbb bajnoka, a több fejedelmünk által a legnagyobb kitüntetésekkel, utóbb az elsőszülöttekre is átszármazó herczegi czimmel felruházott Eszterházy Pál vévé át Pápán a földesúri jogokat. Ezen nádor alatt vált el az idősebb herczegi ág az ifjabbtól; mellynek Eszterházy Ferencz lön törzsatyja: osztályrészül Sempthe, Pápa, Ugod, Deve- cser és Gesztes uradalmakat nyervén. Eszterházy Pál nádorról jegyzi meg a ,Palatini Regni Hungáriáé’ Írója, hogy Pápán vakmerő kéz fegyvert irányzott reá. A golyó azonban nem találta. „Magyarország és az Eszterházyak védője” * körülragyogta védenczét szent oltalmának sugaraival. S Csáky gróf kezdeményezése után Eszterházy Pál volt leginkább a katholicismus helyreállítója Pápán. Miután az uj kath. plébánost az itt még túlnyomó számmal levő protestánsok a plébánia- házba be nem bocsátották, Eszterházy Pál 1684. sz. Péter és Pál ünnepén nem csak a paplakot, hanem a templomot is visszavette, s a katolikusoknak, mint azok jogos birtokosaiknak ismét visszaadta. A Zápolya által a katholikus lelkésznek ajándékozott telek ekkor még a protestánsok kezében maradt; s erre ők, a papiak mögött, kőtoronynyal ellátott imaházat, ettől keletnek az alsó, északnak a felső osztályúak számára iskola- épületet emeltek: az imaháztól pedig délnek a togátusok lakháza építtetett. A kath. plébánia földjén épített imaházuk és iskoláik birtokukban maradtak 1718-ig; midőn VI. Károly rendelete folytán az ágostai vallásuak Pápáról egészen kiköltöztek, a reformátusok pedig a Jordánféle helyre vonultak, s e helyen uj imaházat építtettek. A birodalmi béke helyreálltával Pápa, vár lenni megszűnt; s minthogy, mint említők, a prot. vallás gyakorlása itt csak azon időre engedtetett meg, mig Pápa erősség marad, egyenesen fejedelmi rendelet nyomán, és nem földes-uri önkényből igyekvék Eszterházy Ferencz, a nagy egri püspöknek, Eszterházy Károlynak atyja, a kath. vallást ismét olly virágzásba hozni, minőben az enyingi Törökök, és Bocskay-mozgalmak előtt volt. Már 1718. Eszterházy József és Ferencz grófok VI. Károlytól királyi rendeletet eszközlének ki; mellynek érteimében a prot. vallás gyakorlata a már korábban hozott törvények szerint megtil- tatik: de e rendelet csak részben vétetett itt foganatba; s azért 1752. jan. 28-án Mária-Therezia uj rendeletet bocsátott ki, mellyben a régi törvények *’ L. Eszterházy József életét. N.-Szombat, 1754. 21
