Lapok Pápa Történetéből, 2000
2000 / 2. szám - Pápa szabadalmas város története
intézete volna bármelly keresztény városnak; mert nem csak becsületben megöregedett, és saját vétkök nélkül elszegényült agg polgárok a véginség kétségbeesésétől mentettek meg, hanem leikeik szükségéről is kellően gondoskodva lön az által, hogy saját pappal láttattak el, ki szüntelen velők és köztök lakni tartozott, s keresztény vigasztalásaival feledteté velők a múlt keserűségeit. Ezen ápolda első káplánja Hidas Pál volt. Csak sajnálni lehet, hogy ezen üdvös intézet az utóbbi pénzválság, és egyéb balesetek következtében nagylelkű alapítójának szent szándoka értelmében jelenleg működni alig képes. Az Eszterházyak vallási kegyeletének szép emlékét az irgalmasok kórházának alapításában is szemléljük. E szent eszme Ferencz grófé volt. A szerzetesek ünnepélyes bevezetésének napja 1757- ki sept. 18-ra tűzetett ki. Ez alkalommal díszes szent menet rendeztetett a várból a kórházba. A menetet Eszterházy Károly püspök főpapi díszruhában vezeté; követé az alapító gróf egész udvarával, a rendfőnök szerzeteseivel, végre négy kocsi ugyanannyi beteggel, s egy-egy ápoló irgal- massal. A ház ajtajához érve, az alapitó gróf a kolostor megaranyozott kulcsait ünnepélyesen átadta a rend főnökének; a betegek a terembe helyeztettek, s a kápolnában ,Te Deum’ és Eszterházy püspök által nagy mise tartatott: az egész ünnepélyt pedig dicsőítő magyar beszéd fejezte be. Szintén Eszterházy Ferencz gróf bőkezűségéből a pálosok eddigi négy osztályához még kettő adatott, mellyekben a humaniórák adattak elő. A pálosok rendének eltörlése után a gymna- siumot 1806. a pannonhegyi benedekiek vették át. Az Eszterházy -család fényes érdemei maguk töltenének be egy „arany könyv”-et. Ferencz gróf utóda az uradalomban Károly püspök volt. Midőn halála előtt 15 évvel halálának kósza hire terjedett, VI. Pius pápa, tanácsosainak gyülekezetében e jellemző szavakat mondá: „Meghalt Eszterházy Károly: benne nagy püspököt vesztett el az anya- szentegyház”; Kazinczy pedig nem kevésbbé dicsőité szent hazafiságát. Nem tartozhatik e rövid vázlat köréhez, de hivatva sem érezzük magunkat elszámolására mind annak, mit tett e nagy ember az anyaszentegyházért és hazáért. Sőt azokból is, mik életéből szorosan Pápára vonatkoznak, mellőzzük bővebb leírását annak, mint buzditá több éven át szavának hatalmával, s példája szentségével népét a vallás és erkölcsiség szent ösvényére; mellőzzük a Tapolcza, minden akadály ellenére végbevitt szabályozásának részletes adatait; az ivóvíznek általa roppant költséggel szándokolt bevezetését a városba; a plébánia s gyönyörű várlak jelen alakjokba általa eszközlött öntetését: egyedül csak városunk fő díszéről, az általa újból épített templomról kívánunk nehány kevésbbé ismeretes adatokat közleni. E szent István vértanú nevét viselő templom, 1771. Fellner Jakab uradalmi építész terve szerint kezdett építtetni, s 15 év után 1786. fejeztetett be. Ez idő alatt a sz.-ferenczieknél végeztetett az isteni-szolgálat. Beszenteltetése 1795. Husvét utáni negyedik vasárnapon, május 3-án történt Hódosi Pierer József, a győri székesegyház nagy-prépostja, s tinniniai fölszentelt püspök által; az első sz. mise-áldozat pedig Zsolnai Dávid apát és utóbbi püspök által mutattatott be '. A templomban bárki figyelmét is meg fogják ragadni a festmények. A nagy főoltárkép sz. István vértanú megkövezte- tését ábrázolja Maurertől. A művésznek nem csekély bosszúságot okozott, hogy hibásan küldetvén fel hozzá a keret nagysága, a leérkezett képről készebbek voltak hosszúságából és szélességéből jó darabot lemetszeni, mint sem uj keretet csináltatni. A mellékoltárok szinte jeles képei Kracker ecsete alól kerültek ki; a kitűnő frescók pedig Maulpertschtől valók. Nem kevésbbé figyelemre méltó a mellékkápolnában levő Madonnakép. Rafaelének igen sikerült másolata, Garampi bibornok és nuntius által Eszterházy K. püspöknek ajándékozva. A nagy-oltárnál látható fehér márvány- szobrokon Procop vésője remekelt. Azóta, hogy Isten dicsőségére e templom elkészült, két ízben veszély érte. 1810-ben, épen Jézus nevenapján olly erős földrengés volt Pápán, hogy a kereszt mind a két toronyról leesett. Alig volt remény a keresztek helyreállítására: minthogy e veszélyes vállalatra senki sem ajánlkozott; végre egy vidéki kalandor jelentkezett, s a legnagyobb merészséggel egy gerenda segélyével nem csak a kereszteket szerencsésen visszahelyezte, hanem a tornyok tetején a hiányokat is helyrehozta. - A második veszély, mellyet azonban Isten őrködő keze nagy részben eltávolított, mennykőcsapás volt; melly 1845. jul. 25. az ablakon berontva, sz. János oltára fölött a kép márvány keretét és más részeit több helyen megsértette. E csapásnak azonban most nyomai is alig láthatók. 1799-ben veszté el Pápa kegyes földes-urát. Károly püspököt. Uradalmait végrendeletileg az Eszterházyak tatai ágának, a szeredi ág iránti bizonyos kötelezettségekkel hagyta; s a két ág közt utóbb kötött szerződés folytán 1829. az uradalmakat a szeredi ág vévé át: minek következtében Eszterházy Károly, az utóbbi győri főispán, mint a szerediek fölhatalmazottja Pápára tévé át lakását; 1 Károly püspöknek igen érdekes, az építésre vonatkozó levele olvasható a kath. plébánia évkönyveiben. 213
