Lapok Pápa Történetéből, 2000
2000 / 2. szám - Pápa szabadalmas város története
alapján, Pápán a reformátusok vallásgyakorlatának megszüntetése nyilvánittatik. A kir. rendelet kihirdetésére a veszprémi püspök, mint e megyének főispánja, Pápára május 12-én megyei gyűlést hirdet. Alig volt a megyének illy népes és fényes gyűlése: a földes-ur mindent elkövetett, hogy nemes vendégeit várában illő fénynyel fogadja. Gyűlés után a kir. leirat értelménél fogva, melly- ben „instantanee”, ,azonnal’ szó használtatott, egy kinevezett bizottmány a prot. épületek átvételére indult. Az akkori superintendens Torkos Jakab, és a ref. lelkész Komáromi József meglehetős resig- natióval fogadák az ezt először is velők tudató leiratot. Szinte egész csendben folyt le a plebánia- telken levő iskolák és imaház átvétele: amott igen kevés számú kötetből álló könyvtárukat, s körülbelül egy mázsás harangjokat előbb elvitték; az imaházban pedig, melly 34 évig használatban nem volt, a togátusok élelemkészletei valának letéve: mellyeket szinte előbb kivittek belőle, mint sem a bizottmány által az imaház bezáratott volna. A pordáni imaház átvételekor, jóllehet Oroszi nevű polgármester ellentál lása következtében a megyegyülés elé ez iránt panasz érkezett, mindazonáltal komolyabb viszálkodásra a dolog nem került. Ez történt 1752-ki május 12-én. Borsos, Győr, Nyárad, Gyimót, Noráp, Kovácsi, Kúp, Csőt, Szerecsen, Dákán szinte helyreállittatott a kath. isteni-tiszteletet; Ugod és Vaszar pedig hive maradt ősi vallásának akkor is, midőn a török dulás alatti gyászidőkben a Protestantismus e vidéken gyökeret vert. 1752-ki jul. 3-án tétetett le sz. Anna kápolnájának alapköve ugyanazon helyen, hol azelőtt a protestánsoknak deszkákból összeállított imaházuk volt, mellyben alkalmilag halotti beszédek tartattak. Szépen jellemzi a kath. hivek áldozat- készségét, hogy noha az építés kezdetekor e czélra semmi pénzalap nem volt, az építés mégis főn nem akadt. A kitünőbb jótevők közt emlittetnek: Bittó József uradalmi jószágkormányzó, az esztergomi főkáptalan, Szent-Ilonay József, Szili Pál, Horváth Miklós és Nádasdy Boldizsár gróf. A katholicismus visszaállításának első éveiben, még 1746. évben készült a ritka szépségű kálvária is. Ekesszóló adat a pápai nép hitéletéből, hogy a plébános felszólítására, a nép tömegesen járulva munkájával a hegy építéséhez, jutalom nélkül naponkint legalább 300 ember dolgozott, s négy nap alatt a most is teljes díszében álló kalvária-hegyet emelték; a tetőn levő feszületeket Isten dicsőségére a csapó-czéh állította \ - 1753. Eszterházy ’ Érdekesnek találjuk ez időből fölemlíteni, hogy 1747. jan. 24-én a Sz.-László-utcza sarkán reggeli 6 órakor Ferencz gróf sz. Flórián és nepomuki sz. János ékes szobrait állította. A szobrok fölszentelése alkalmával a gróf a várat teljesen ki világíttatta; felállított díszes lobrok, tűzijátékok, a sz. János szobra mögötti vízben levő hajó födözetén játszó zenészek hirdeték az örömünnepet. Az 1756-iki év, mellyben Eszterházy Ferencz, e néven harmadik földes-ura Pápának, uradalmait átvette, örök emlékű marad a város évkönyveinek lapjain. Ez évben Battyány Lajos gróf-, Magyarhon nádorának fia, Tivadar, nőül vette Eszterházy gróf nővérét Philippinát. Az ünnepélyes esketés Sz.-Háromság vasárnapján történt, s városunkat azon szerencse érte, hogy ritka fényű vendégkoszorút fogadhatott kebelében. Az úgynevezett tüzes-kapun, melly oszlopokkal, költeményekkel, képekkel volt felékesitve, a herczegprimás Csáky Miklós gróf, a harangok zúgása, és a kapu fölötti erkélyre állított zenészek működése között vonult- be a legnagyobb fénynyel: kíséretét több mint 400 nemes, a fegyverben álló polgárság, és 18 hat- fogatu diszhintó tévé; a nádor pedig kíséretével hasonló pompával a déli kapun vonult be: számára az irgalmasok kórháza előtt diszkapu állíttatott; az esketés pedig a plebánia-templomban a herczegprimás által ment végbe; a sz. mise-áldozat a veszprémi püspök által tartatván. Ez évben tétetett le a Szent-Ilonay által alapított szegényintézet talpköve. Legékesszólóbb leírása ennek e talpkővel letett sorok: D. O. M. A. „Nosocomium hoc miserorum in usum et egentium, Fundatore Illustrissimo ac Reverendissimo Domino Josepho Szent-Ilonay, Arbensi Antistite, et Strigoniensi in spiritualibus exurgit Locumtenente, qui locum, quem Dominus illi pro nativitate temporaliter donavit, eidem Altissimo, in suis pauperibus perennaliter redonavit; ut quos aluerit in hac aedicula, per eosdem recipiatur in aeterna tabernacula. Positus est hic lapis 19. mensis Maji. A D. 1756.” Az intézet fölszenteltetett ez évi nov. 3-án. Kétségenkivül ezen, az Üdvözítőről nevezett ápolda egyik legjellemzetesb kigyuladt tűz olly borzasztón pusztított, miszerint 2 óra iefolyta alatt 127 ház hamuvá égett, köztök a szinte Eszterházyak által idehozott sz.-ferencziek zárdája és temploma, s minden egyéb épület a tüzes-kapuig. Több, szinte nem csekély tűzvészt mellőzve, mint az 1748-ikit, midőn a Térjmeg-utczából 64 ház égett el, érzékeny károkat tett az 1751. sept. 23. szinte a Sz.- László-utczában támadott tűz, melly által másfél óra alatt az egész alsó város, összesen 164 ház pusztult el. 1748. a sáskák, mellyek tudvalevőleg ekkor hazánk egy részét pusztították, úgyis sok csapás által látogatott városunkat megkímélték. 212
