Lapok Pápa Történetéből, 2000
2000 / 5. szám - Orosz Andrea: "Nincsen máshol, csak Pápán..."
5. SZÁM LAPOK PÁPA TÖRTÉNETÉBŐL PANNICULUS SER.C. NO. 108. 2000. Orosz Andrea „NINCSEN MÁSHOL, CSAK PÁPÁN...” Emlékezés Kováts Józsefre A 2000. évi Bakony-Balatoni Kalendárium Veszprém megyei évfordulós jegyzéke is számon tartja, hogy 1780. április első napján, tehát 220 éve született Tótvázsonyban, Kováts József költő. Ez a fiatalon elhunyt, református lelkész előbb Veszprémben, majd Pápán tanult. Teológiai tanulmányai végeztével, Pátkán taní- tóskodott két esztendeig, utána Somogy megyében, Városhídvégen segédlelkész lett, Kállai Andor prédikátor mellett, akinek Fanni nevű mostohalányához számos verset írt. 1809-ben éhségsztrájkkal vetett véget életének, 29 évesen, a kaposvári börtönben, ahová azért került, mert boros fővel, néhány társával együtt egy katolikus templomban dé- vajkodott. Költeményei leginkább kéziratos énekeskönyvekben terjedtek. Népszerűségük majdnem olyan nagy volt, mint Csokonai verseié, legtöbbször együtt másolták őket. Nagy tisztelője volt Kováts Józsefnek Jókai Mór édesapja, Ásvai Jókay József, aki verseit a maga gyűjteménybe lemásolta, és legtöbbjüket meg is tanulta. Kováts, még Arany és Petőfi gyermekkorában is az egyik legnépszerűbb poéta volt, kiszínezett, legendás alakja gyakran feltűnik Jókai Mór regényeiben is. Különösen és sokáig kedvelt volt a debreceni és a pataki diákok körében, mint a debreceni mesterkedő költöiskola folytatója, számos dal és alkalmi vers szerzője. Fluszadik századi klasszikusaink közül Weöres Sándor figyelt fel rá, és Három veréb hat szemmel című híres antológiájában három verset közölt tőle, kommentárral is méltatva tehetségét. Kováts nevéhez virtuóz rímtechnikája miatt, még életében hozzáfűzték a „rímkovács” jelzőt. Weöres Sándor is az éles, tiszta, különös rímeket értékelte leginkább verseiben. Antológiájában így ír elődjéről: „Rímei oly tiszták, mint Gyöngyössi Jánoséi; de rí- melése nyugtalan, szabdalt, enjambement karakterű. (...) Sokat kanyargó s cifrázó, keveset mondó: igazi manierista. Inkább kuriózum, mint beteljesülés, de így is becses és sajátságos.” Ez tökéletesen találó Kováts egész életművére, egyaránt. Verseiben mindig találunk érdekes újdonságot, váratlan felismerést: már csak a „kuriózumokért” is érdemes olvasni. Saját korában dalai mellett alkalmi versei tették ismertté. Ez a régi műfaj rendkívül népszerű volt a mesterkedő költők körében is. számos alkalmi verset írt Kováts két mesterkedő írótársa. Édes Gergely és Mátyási József is. Ez a mecénásra sandító műfaj már az ő korukban sem volt nagyon elismert; Még Csokonai is kötelességének érzi, hogy bevezetőjében szóljon erről, amikor alkalmi verseit kiadja. Kováts alkalmi versei közül azok érdekesebbek, melyeket költőtársaihoz. Virág Be237
