Lapok Pápa Történetéből, 2000

2000 / 5. szám - Orosz Andrea: "Nincsen máshol, csak Pápán..."

5. SZÁM LAPOK PÁPA TÖRTÉNETÉBŐL PANNICULUS SER.C. NO. 108. 2000. Orosz Andrea „NINCSEN MÁSHOL, CSAK PÁPÁN...” Emlékezés Kováts Józsefre A 2000. évi Bakony-Balatoni Kalendá­rium Veszprém megyei évfordulós jegyzéke is számon tartja, hogy 1780. április első nap­ján, tehát 220 éve született Tótvázsonyban, Kováts József költő. Ez a fiatalon elhunyt, református lelkész előbb Veszprémben, majd Pápán tanult. Teo­lógiai tanulmányai végeztével, Pátkán taní- tóskodott két esztendeig, utána Somogy me­gyében, Városhídvégen segédlelkész lett, Kál­lai Andor prédikátor mellett, akinek Fanni ne­vű mostohalányához számos verset írt. 1809-ben éhségsztrájkkal vetett véget életének, 29 évesen, a kaposvári börtönben, ahová azért került, mert boros fővel, néhány társával együtt egy katolikus templomban dé- vajkodott. Költeményei leginkább kéziratos énekes­könyvekben terjedtek. Népszerűségük majd­nem olyan nagy volt, mint Csokonai verseié, legtöbbször együtt másolták őket. Nagy tisz­telője volt Kováts Józsefnek Jókai Mór édes­apja, Ásvai Jókay József, aki verseit a maga gyűjteménybe lemásolta, és legtöbbjüket meg is tanulta. Kováts, még Arany és Petőfi gyer­mekkorában is az egyik legnépszerűbb poéta volt, kiszínezett, legendás alakja gyakran fel­tűnik Jókai Mór regényeiben is. Különösen és sokáig kedvelt volt a debreceni és a pataki diákok körében, mint a debreceni mesterkedő költöiskola folytatója, számos dal és alkalmi vers szerzője. Fluszadik századi klasszikusaink közül Weöres Sándor figyelt fel rá, és Három veréb hat szemmel című híres antológiájában három verset közölt tőle, kommentárral is méltatva tehetségét. Kováts nevéhez virtuóz rímtechnikája miatt, még életében hozzáfűzték a „rímko­vács” jelzőt. Weöres Sándor is az éles, tiszta, különös rímeket értékelte leginkább versei­ben. Antológiájában így ír elődjéről: „Rímei oly tiszták, mint Gyöngyössi Jánoséi; de rí- melése nyugtalan, szabdalt, enjambement ka­rakterű. (...) Sokat kanyargó s cifrázó, keve­set mondó: igazi manierista. Inkább kurió­zum, mint beteljesülés, de így is becses és sa­játságos.” Ez tökéletesen találó Kováts egész élet­művére, egyaránt. Verseiben mindig találunk érdekes újdonságot, váratlan felismerést: már csak a „kuriózumokért” is érdemes olvasni. Saját korában dalai mellett alkalmi ver­sei tették ismertté. Ez a régi műfaj rendkívül népszerű volt a mesterkedő költők körében is. számos alkalmi verset írt Kováts két mester­kedő írótársa. Édes Gergely és Mátyási József is. Ez a mecénásra sandító műfaj már az ő korukban sem volt nagyon elismert; Még Csokonai is kötelességének érzi, hogy beve­zetőjében szóljon erről, amikor alkalmi ver­seit kiadja. Kováts alkalmi versei közül azok érde­kesebbek, melyeket költőtársaihoz. Virág Be­237

Next

/
Oldalképek
Tartalom