Lapok Pápa Történetéből, 2000
2000 / Különszám - Gróf Esterházy Károly gyászszertartása Pápán
révei, s az elhunyt püspök képével. A temetési és gyászszertartások elengedhetetlen része volt a barokk korban a Castrum Doloris, amely a XVII. században jelent meg hazánkban. Ez a templomban felállított baldachinos, kolonádokkal, obeliszkekkel, koszorúkkal, szobrokkal gazdagon díszített alkalmi építmény gyakran igazi műalkotás volt. Herceg Esterházy Pálnak 1713-ban a kismartoni ferenceseknél felállított hatalmas Castrum Dolorisát a feltételezések szerint Fischer von Erlach tervezte10. Hasonlóan pompás alkotás volt gróf Esterházy László Castrum Dolorisa, amelyet 1752-ben a nagyszombati templomban állítottak fel". Gróf Eszterházy Károly kívánságának megfelelően a pápai plébánia- templomban valóban puritán egyszerűségű Castrum Dolorist terveztek és készítettek. A háromnapos gyászszertarásokat a végrendelet szellemében a Pápa-Ugod-Devecser-i uradalom minden egyházában elvégezték, s mindehhez a költségeket is bizotsították. A jegyzék a Pápa és Ugod-i uradalomban 9, a Devecser-i uradalomban pedig mindössze 5 egyházat sorol fel. Ez feltételezhetően azt jelenti, hogy 1799-ben mindössze ennyi plébánia működött a két uradalom területén. A megbeszélésről jegyzőkönyv is készült, amely az Esterházy-család pápai levéltárába került megőrzésre. A családi iratok pusztulását ez a dokumentum szerencsésen túlélte és ma a Gróf Esterházy Károly Kastély- és Tájmúzeum gyűjteményében található. A jegyzőkönyvhöz mellékletek is tartoztak, amelyekre a szövegben utalás történik és amelyeket A-tól E-ig betűjelzetekkel láttak el. Közülük sajnos a C jelzetű dokumentum, valószínűleg a Castrum Doloris elkészítésére vonatkozó szerződés hiányzik. László Péter Jegyzetek 1. Gróf Esterházy Károly egri püspök halálának napját illetően, úgy tűnik, egyes szerzőknél némi bizonytalanság uralkodik. A korabeli források azonban egyértelműen március 15-ét jelölik meg a püspök halála napjaként. Elegendő, ha a gróf Esterházy Károly végrendeletéhez csatolt utolsó záradék keltezését idézzük: „Agriae ipsa die mortis testatoris 15amartii 1799.” Kondomé Látkóczki Erzsébet: Eszterházy Károly végrendelete. In: Eszterházy Károly Emlékkönyv. Eger 1999, 384. 2. Kondomé Látkóczki Erzsébet, i.m. 380. 3. Fülöp Éva Mária: A Pápa-Ugod-Devecser uradalom a XVIII. században és az 1829. évi családi egyezség. In: Eszterházy Károly Emlékezete. Pápa 2000, 70. 4. Hudi József is említi a régensi rendszer ismételt bevezetését; Eszterházy Károly birtokigazgatása levelezése tükrében (1759- 1799), in: Eszterházy Károly Emlékezete. Pápa 2000, 85. 25. számú lábjegyzet. Bezerédy Ignác 1799. március 23-án már régensként intézkedett, ezt bizonyítja a pápai Esterházy-kastély ez év április 16-án lezárt leltára 1. oldalán a bejegyzés. Gróf Esterházy Károly Kastély- és Tájmúzeum gyűjteménye, ltsz.: 63.203.1. A birtokigazgatásról általában lásd Kállay István: A magyarországi nagybirtok kormányzata 1711-1848. Akadémiai Kiadó, Budapest 1980. 5. Bittó Titus 1794-től 1805-ig volt pápai praefectus, Hudi József i.m. 85. 1. Simon György 1784-től 1809-ig pápai plébános. Meghalt 1812. október 19-én, s a pápai plébániatemplom sírboltjában temették el. Kiss István: A pápai plébánia története. Veszprém 1908. 134-135.; Pfeiffer János: A veszprémi egyházmegye történeti névtára (1630-1950). München 1987. 912. 2. Bajzáth József (1720-1802), veszprémi püspökké 1777. február 1-én nevezték ki. Pfeiffer J. i.m. 14. 3. Pierer József (1730-1805) c. tinini püspök, jezsuita szerzetes, aki a bécsi Theresianum magyar tanára volt. 1795. május 3-án ő szentelte fel a gróf Esterházy Károly által 232
