Lapok Pápa Történetéből, 2000
2000 / Különszám - A Szent Jobb 2000. május 13-i pápai látogatása emlékére
„Mélységes megilletődéssel jelentünk meg, hogy országépítő első Szent Királyunk egyetlen földi maradványának, a dicsőséges Szent Jobbnak, nemzeti ereklyénknek hódoló tiszteletünket bemutassuk e néhány perc alatt, míg a dicsőséges Szent Jobb városunkban lesz, lelki szemeink elé idézzük első Szent Királyunk ragyogó alakját, emlékét és 900 év történelmi távlatában óriásivá nőtt egyéniségét. Az a három perc, mely rendelkezésemre áll, nem elegendő arra, hogy országszervező nagy királyunk egyéniségét, tetteit, érdemeit kellően méltassam. Ezt csak igen nagy vonásokban tehetem meg. Szent István építette meg, rakta le egyházunk fundamentumát. Ezt a szikkla- erős fundamentumot a századok vérzivatarai, ha néha meg is ingatták, de lerombolni nem tudták. A Szent Istváni alap tette képessé a magyar nemzetet arra, hogy századokon át a kereszténység és a nyugati kultúra védelmezője legyen. Bölcsességével megjelölte a magyar nemzet boldogulásához vezető utat. Erről az útról, ha nem akarunk elpusztulni, ha a nemzetek koncertjében tényezők akarunk maradni, letérnünk sohasem szabad. — Szent István legnagyobb műve a magyar állam megszervezése és a kereszténység meghonosítása volt. Történeti szerepe a nemzetnek sorsdöntő problémái teljes és tökéletes megoldása. Egyik életrajzírója így jellemzi: „Hatalmas fejedelmi egyéniség, minden ízében konstruktív, mindenkor reális reformpolitikus, szíve, vére, érzése szerint magyar, egész leikével keresztény”. Szent István, fején a nemzetek glóriájával, nemzetünk egén soha el nem múló csillagként fog ragyogni, s mint egyik ének mondja „Első királyunk lett a hon felett, utolsó lesz kit a nemzet elfeled”. „O dicsőséges szent jobb kéz, melyet magyar óhajtva néz”, mutasd meg nekünk jövőben is a szentistváni irányt s karold fel az elesett, sokat szenvedett magyar nemzetet. Első szent királyunk, István könemzetet. Első szent királyunk, István könyörögj a jó Isten trónus előtt, hogy mielőbb megérjük a régi boldog nagy Magyarország feltámadását.” Majd Németh József apátplébános lépett az aranyvonat elé s meghatott hangon mondott imát Szent István királyhoz, könyörögvén, vezérelje magyar népét a jóra, hogy tanítása szerint hűséges védelmezői lehessünk a kereszténységnek és keresztény erkölcsöknek. Imádkozz érettünk Szent Király, hogy hűséges munkásai s ha kell, elszánt harcosai lehessünk a szentistváni nagy magyar birodalomnak. A nagyhatású ima után eltelt a tíz perc s az aranyvonat jelzést kapott az indulásra. És lassan, méltóságteljesen kigördült a vonat. A díszszázad ismét vigyázba merevedett, az áhítatos hívő sereg imádkozott, kezét összetéve tisztelgett s megharsant a kürt, felcsendült a Himnusz és a közönség meghatottan, fátyolos szemmel énekelte. Néhány másodpercig még látszott a Szent Jobb. Láttuk még a koronaőrök elvillanó palástját s azután még tündökölt a vonat tetején a kivilágított szent korona s azután eltűnt egészen az aranyvonat, hogy folytassa diadal útját Szombathelyig. Elment az aranyvonat, vége a káprázatos szép ünnepségeknek, s azután lassan oszladozni kezdett a nagyszámú közönség. Sokan ismét körmenetbe fejlődve tértek vissza a templomba, de mindenki azzal a felemelő gondolattal indult hazafelé, hogy boldogok lehetünk mi magyarok, hogy első Királyunk szent volt, azóta az ország koronája is szent s ha Szűz Máriás lobogónk alatt harcolunk, akármilyen csillagtaian is a magyar égbolt - ismét nagy és boldog lesz a magyar! Pápa és vidéke, 1938. június 26. Az országjáró Szent Jobb városunkban. Szent István király alakját ősi mondáink életének egy legmagasztosabb mozzanatában kapcsolják városunkhoz. Itt kapta meg a Szilveszter pápa által küldött koronát. Későbbi följegyzések szerint a nép igen nagy lelkesedéssel éltette a pápát s az első királyt. Ezek a magasztos pillanatok jutottak eszünkbe, amikor most, 900 esztendő után a szent király jobbja országjáró útján vasárnap városunkba is elérkezett. Olyan óriási tömeg sereglett össze, amekkorát városunk tán még soha sem látott. A környékbeli falvak katolikussága papjaik vezetésével körmenetekben zarándokolt Pápára, s itt az ünnepségek délután hat órakor a plébánia- templomban vették kezdetüket, ahol Németh József apátplébános mondott litániát. Ennek végeztével megszólaltak a harangok, s a harangzúgás kíséretében a hívők hatalmas, háromezer főnyi körmenete indult a Szent Jobb fogadására, az apátplébános vezetésével. Részt vett abban Simon György prelátus-kanonok is, aki a veszprémi püs233
