Lapok Pápa Történetéből, 2000

2000 / 4. szám - Dr. Ürmös László: Jogakadémia Pápán és Adalékok Pápay Sámuel életrajzához

tudjuk: a veretes próza, a világos, tömören / egyszerű beszéd is méltó lehet az alkalomhoz; — / különösen akkor, ha oly tudós, oly korában kiváló / emberről emlékezünk, ki nem volt verseket szerző / lángelme, de hű magyar, komoly ismerője, művelője / a nyelvnek, ki tudja jól, hogy az ápolt józan beszéd / méltó csak a világot gondolkodva megismerő / emberhez; hirdette tehát, hogy a művelt anyanyelv / őre, fő közös alkotása a népnek, / akár a jólmunkált szőlőből szűrt tüzes bor”

Kassán, Pesten tanult. Egerben végezte 1791- 1793. években a 2 éves jogi tanfolyamot. 1793-ban a pesti királyi táblához került jurátusnak. 1796-ban ügyvédi vizsgát tett, s „felesküdött prókátornak”.

Ebben az időben, vagyis a XVII. század végén, s a XVII1. század elején a francia forradalom eseményeinek eszméi sokfelé éreztették hatásukat. Nálunk azonban a török hódoltság hosszú időtartama, az ország megosztottsága, s az elmaradott társadalmi viszonyok mellett a feudális termelési viszonyok még csak azt tették lehetővé, hogy „a politikai élet zajos mezején egyre nagyobb számban jelentek meg a messzebblátók elképzelései”. Ezek közé tartozott a szellemi előkészítés terén Pápay Sámuel is.

Már tanulmányai során is tapasztalta, hogy „mily kedvetlen lecke még eddig az oskolai magyar iljaknak a hazai nyelv tanulása”, s azt képzelték, hogy született magyarok lévén nem szükséges a magyar nyelvtudást fejleszteni, de ha akarták volna, megfelelő irodalom híján ez nem is volt lehetséges.

Érthető tehát, hogy Pápay Sámuel célul tűzte ki, hogy az ifjakat megismertesse a „hazai nyelvünkkel” és „ritka jelességű” literatúránkkal, hogy az írásbeli szép előadásokra való oktatás mellett kedvet kapjanak „az irodalmi pályafutásra is”.

így tehát természetes, hogy Pápay Sámuel hozzákészül egy irodalmi tankönyv összeállításához. S az is érthető, hogy amikor az Egri Jogakadémia magyar nyelv és irodalom tanszéke megüresedett, annak vezetésére őt nevezik ki. „A Magyar Literature Esmérete” című munkájának néhány esztendei előkészülete folytatásával felhagyott, amikor megtudta. hogy Révai Miklós került a pesti egyetem tanszékére, aki tanítványai részére készült irodalmi tankönyvet kiadni.

A jogakadémián olyan buzgalommal látta el feladatát, hogy azt már az egészsége nem bírta, s négy év után fel kellett hagynia a tanári pályával. Pápára került, s ügyvédi gyakorlatot kezdett. 1801- ben tiszteletbeli megyei ügyésszé nevezték ki, s 3 év múlva vármegyei táblabíró lett. 1802-től az Esterházy uradalom fiskálisa, jogtanácsosa lett. Az irodalommal is úgy tartotta a kapcsolatot, hogy összeköttetésben állt korának íróival, főként Kisfaludy Sándor és Kazinczy Ferenccel, akivel kapcsolatos

levelezését Beöthy Zsolt irodalmilag is jelentősnek tartotta.

Nem lehet említés nélkül hagyni azt, hogy itt Pápán milyen légkör és hagyomány fogadta Pápay Sámuelt.

Pápa városa főesperesi székhely. A XIV. század végén, a XV. század elején már volt városi, plébániai s a ferencrendi szerzetesrendnek is iskolája. 1531-ben itt megalapították a Pápai Református Kollégiumot, amely Pápay Sámuel idejében már több, mint 200 éves volt. S 1638 óta a pálos szerzeteseknek is volt középiskolájuk, amelyet azután a bencésrendi szerzetesek vettek át, miután II. József császár a magyar alapítású pálos szerzetesrendet feloszlatta.

De még korábban történt, hogy Török Bálint — mert ő volt a föidesúr — özvegye a pápai vár kapitányának Mártonfalvay Imre deákot küldi ide, aki a joghoz is ért, sőt naplót vezet a vár 1528-1585 években történt megerősítésének munkálatairól, a vár védelmi harcairól. Ez a vár lett később a Dunántúli Főkapitányság székhelye a törökök elleni végvári harcokban. — A kuruc szabadságharc idején Vak Bottyán tábornoknak 2 évig Pápán volt a főhadiszállása. Egyidőben a titkára Kocsi Csergő Bálint volt, a főiskola tudós professzora. Azután, hogy ezt a professzort a Wesselényi féle összesküvésbeni részvétele miatt gályarabságra ítélték, a szabadulása után a gályarabságáról írt visszaemlékezéseit Bőd Péter fordította magyarra.

S döntő volt Pápay Sámuelre Pápán ható tényezők között, hogy itt a közeli Veszprémben nyelvi szempontból komoly irodalmi központ volt. Itt találkoztak Kazinczy Ferenc ellenfelei is, akik azután levelezés útján összetartottak. A megyegyűlésen kifejtett szereplésükkel nagy visszhangot keltettek. Az írók e köréhez tartozott Pápay Sámuel is, aki szintén vallotta, hogy a „magyar nyelvet meg kell tisztítani a sok átkozott latinságtó! és németségtől”.

S életrajzírója szerint (Szinnyey József: Magyar írók élete és munkái, Budapest, 1905. X. kötet) amikor Pápay Sámuel a fővárosban tartózkodott, hatással voltak rá az 1790-es évek mozgalmas jelenetei. Pápay Sámuel is foglalkozik a könyvében azzal, hogy az 1790. évi országgyűlés emlékezetes lesz. Ugyanis II. József császár halálával „nyelvünk már nemcsak az élő, szóbeli tanácskozásoknak, hanem az írásbeli feljegyzéseknek is „országos hatalmú nyelvévé vált”, a magyar nyelvet minden alsó és felső iskolában tanítsák, s 1805 óra az uralkodóhoz is a fel- terjesztések latin és magyar nyelven történjenek.

De meg kell említeni azt is, hogy a pápai kőedénygyárban titokban készült olyan fali dísztányér is, amelyen a fa törzsében belerejtve Bonaparte Na227