Lapok Pápa Történetéből, 2000
2000 / 2. szám - Pápa szabadalmas város története
mellyben a szerződés kötése alatt van, meghagyják, és abból sem az ágyukat, sem- egyéb hadi készleteket el ne vigyenek. A történet egy dicstelen emlékét tartá fön e győzelmes seregek féktelenségének. Midőn a törökök, bízva az ünnepélyesen adott ígéretben, semmi cselt nem sejtve kivonulnak a várból, hitszegőleg rájok rohannak a vallonok és olaszok, s kegyetlenül kezdik őket gyilkolni. Már 300 legyilkolt török teteme halomban feküdt, s maga a török vezér is bizonyára áldozatul esett volna a felbőszült katonák dühének, ha különösen Zrínyi, védelmére nem siet, és a fegyelemről megfeledkezett csapatot engedelmességre utasitva, Semendert serege maradványával biztos fedezet alatt útnak nem bocsátja. Alig hagyták el a törökök a város határait, a várban borzasztó robaj támad; a lángra lobbant lőpor szétveti az egyik épületet, s a gyorsan terjedő tűz a többi házakban is nem csekély pusztítást tesz. Kire lehetett volna alaposabb gyanú, mint az épen elköltözött ellenségre? Kevés biztatás is kellett hozzá, hogy a vallonok újra üldözőbe vegyék a törököt; nem sokára Semendert népével együtt a várba visszahozzák: hol a visgálat eredményéig szoros őrizet alá helyeztetett. A legszigorúbb nyomozás után azonban kitűnt, hogy a tűz a németek vigyázatlansága következtében támadt; mire a zaklatott ozmánok újra elbocsáttattak. A vár ezer főnyi magyar és német helyőrséggel elláttatván, a parancsnoksággal a török fogságból csodálatosan megmenekült Hofkirch Endre ruháztatott föl: a városban Nádasdy lévén parancsnok. Maróthy Mihály, a lovasság vezénylője, a magyarok élére másod-vezéri czimmel állíttatott . Két éven keresztül volt ez erősség a mieink kezében, midőn az 1600-ki télen őrségül ide osztott francziák, gyalázatos árulás által a várat török kézre akarták játszani. Ez időben Maróthyt találjuk a kapitánysággal megbízva. Semmi cselt nem sejtve, meghívás következtében Bakacs Sándorral és több előkelővel a francziák közt megjelen, és általuk lefegyvereztetik; utána a többi magyarokat is fegyverletételre szólították, az engedőket kemény őrizet alá adták, nehány ellenszegülőt pedig Ez időből, t. i. 1598-ról, Kiss Károly, a ,Tud. Gyűjt.’ érdekes adatot közöl a pápai várőrség hősies buzgalmáról. Pataky vezérlete alatt, irja Kiss, Pápáról kiindult 150 huszár hallotta, hogy sok eleség menne Fehérvárra; csakhamar rá is bukkant Koppánynál a sok szekérre; nyolczvanat olvastak egy sorban: legalább 800 török katona oltalmazta. De Pataky nem gondolván a nálánál sokkal erősebb ellenséggel, rárohan a törökökre: ezek védelmezik magukat, de elnyomatnak. Sok marad halva, a többi megfutamodik. Jecid a fehérvári pasa fia, 32 más törökkel, sok lóval, minden szekérrel a győzők zsákmánya lett. meggyilkoltak. Ekkép a francziák urai lévén a vár- és városnak, nem csak a magyarok fegyvereit, ruháit, pénzét, lovaikat tulajdoniták el, hanem még nejeiket, leányaikat, és gyermekeiket is foglyul ejték. A fogságban levő törököket szabadon bocsátották; s bizonyos jutalom mellett, a fehérvári törököket a vár átvételére fölszólították. De ezek illy változékony nép iránt hihetőleg kevés bizalommal viseltetvén, Achmetet a helyiség megtekintésére elküldötték ugyan hatvan lovassal, de a francziák ismételt sürgetésének daczára, sem a követelt dijt, sem a várt segítséget meg nem adták. A hütelen francziákat kötelességökre visszavezetni, Schwarzenherg herczegnek lön tiszte. Nem kevés reménnyel indult a herczeg Győrből Pápa felé; mert tudomására esett, hogy a franczia várőrség egy része józanabb gondolkozást! lévén, társainak hitszegését nyilvánosan rosszalta. De sem Schwarzenberg herczeg, sem az utána közbenjáróul küldött Petz a konok ellenszegülőkkel békére lépni nem tudott. A béke-remények meghiúsulta után, hadaink Győr alól Pápa ellen vezettettek. Az első támadás nem sikerülvén, másodszor Nádasdy és Kolonics seregeinek segítségével a francziákat a malmok alól, hol sánczokat hányva ágyukkal védelmezték magukat, erélyes rohammal a várba visszaverték. Más nap, 1600-ki julius 26-án, a francziák a tüzes kapun kitörve, kétségbeesett elszántsággal seregeinket megtámadják: kegyetlenül pusztított a halál mind a két fél soraiban, midőn Schwarzenberg védetlenül, sisak nélkül seregének élére áll, és azt kitartásra buzdítja. E véres ütközetben a halál a legnemesb áldozatot kereste ki zsákmányul; a hős vezér golyó által fején találva lerogy lováról, és azonnal kimúlik övéinek ápoló karjai közt. A hadak vezényletét Nádasdy veszi át. Meg nem törve, sőt inkább szeretett fővezérök eleste miatt fokozott bőszültséggel a várkapuig üldözik a francziákat; kik közt noha irtóztatón dühöngött az éhség, tartva hitszegésök méltó bérétől, készek voltak inkább a vár védelmében elesni, mint a magyarok kezébe a fegyvert letenni. Nádasdy azonban az egész város köré helyezvén figyelő hadtestét, minden közlekedést a külsőkkel lehetetlenné tőn; úgy hogy a várban az élelemhiány miatt a kétségbeesés nőttön nőtt. A hitszegők egyetlen reménysugara Fehérvár volt; de minthogy innét nem érkezett meg a remélt segítség, a várkapu ellenkező részén a halastó felé levő viz és mocsár által itt-ott elmosott utat éjnek idején épen sz. Lőrincz utáni napon deszkákkal és szalmával befedék, s nejeik- és gyermekeikkel együtt lehető gyorsasággal Fehérvárnak vették utjokat. Az éber magyar sereg csakhamar nyomukban volt. A két fél közt azonnal kemény ütközet támadt: s az el210
