Lapok Pápa Történetéből, 1999

1999 / 5. szám - Gyurikovits György: Pápa Mező-Városa’ nevének eredetéről, és Régiségeiről

láltatott az előtt. Veszprémihez nem tartozott 1332-1337-ben. mert a' Római Adó' Lajst­romában (Praynal Diatribe 232-2641.) nem ta­láltaik. Talám még ez előtt tétetett volt az Esztergomi Érsekségbe. E' tanúja azon fénynek, mellyre Pápa Városa már a' régiebb időkben fel­emeltetni képes volt. 19. §. 'Sigmond Király pedig még nagyobb betsűletet, tekintetet, és kiterjedett hírt - nevet szerzett ezen Városnak azzal, hogy a' Siklósi tömlöczből lett kiszabadulása után 1401. Észt. Sept. Hónapban hadi seregével Pápára utazván, ottan hív barátjánál Gara Miklósnál, Pápa Vá­rosa' Birtokosánál egynéhány hét' folyta alatt mulatozott, véle 's több ott lévő Híveivel az Ország' Gyűlésén a' köz Jóról tanátskozott. Bubek Detriket a'Nádorispányi Hivatalból 7. Oct. letette, és kedves szabadítóját Gara Mik­lóst ruházta fel azzal, szinte Kanisai János Ér­seket megfosztotta a' Fő Kancellariusi Méltó­ságtól, és felékesítette azzal Jánost Pétsi Pré­postot; Gara Miklós' tanátsára és közben járá­sára kihirdette 27-dik Octoberben közönséges örökre el felejtését az ellenkezői által ő ellene el követett hibának, és megjobbítása eránt tett fogadását írásban adta a‘ Rendeknek. Az Am- nestiáról szóló Levélnek ez a’ béfejezése: „Datum in Oppido Pápa vocato in crastino festi B. Simonis et Judae Apóst. Anno Domini 1401”. Lásd Kovachich Vestigia Comit. 194 lap. 20. §. 1402 esztendőben Sz. Gergely' napját megelőző vasárnapon Alsó Lindván Káldv György szomszéd Nemeshez írt levelökben. Alsó-Lindvai Bánfi István, és Pál testvérek ezt mondják Pápa váráról: „Qvia nunc Castrum nostrum Pápa per Bohemos, et alios vestros ad­versarios foret obsessum, pro ec vestram Ami­citiam praesentibus requirimus diligenter, qua­tenus, úti melius, et quam pluribus potestis, cum caeteris Amicis vestr. Feria 4-a nunc ven­tura ad Castrum Ferreum circa nos. nobis in adjutorium venire velitis”. Azon Várnak helyJieztetéséröl nem találhat­tam eddig sem a' Történet íróknál, sem a’ hi­teles oklevelekben világos bizonyságot. A’ mostani díszes. Várost ékesítő Várról alig lehet gyanítani, mert 'Sigmond Király 1408-kán, mi­dőn Gara Miklós és János testvéreknek 12. Vármegyékben el terjedett Jószágaikat Királyi bőkezűséggel Július' 12-kén adott privilegialis levelének erejével újonnan megerősíti, egyedül Pápa Városát említi, de a‘ Várról halgat; azt pedig nehezen tselekedtevolna. ha a' mostani Vár már akkor lett volna, valamint a' többi azon időben fennálló Várakat: Cseszneket, Ugo- dot, Somlyót, Kőszeget. Rohonczot. 's a' t. el mondotta 's feljegyezte. Reményiem, hogy az igazsághoz leginkább közelítek, ha azt állítom, hogy a' mit a' Bánfiak az említett levélben em­legetnek, azt a' Bakonynak egyik hegye’ tsut- sán. melly Ugodhoz nem messze, sűrű erdő­ségben esik. látható vár' helyéről, melly Pápa várának hívattatik. kell érteni. Ezt a' tudós Bél Mátyás in Notitia Cottus Veszpnm. Msta P. Gen. M. 1. Phys. §. IV. így írja le: „Pápavár ju­gum altum rotundae celsitatis visitur intra regi­onem Pápáé et Bakonybél, super alio elato elivo et sylvestri. Creditur Arcis olim habuisse positionem, tametsi alii eam ob rem Pápavár vocent, quod Papensibus excursionum Tar- taricarum temporibus exhibuit receptaculum.’’ 21. §. Pápát Albert Király 1439-ben méltó­nak tartotta, hogy Privilégiuma által némelly szabadságokkal felékesítené. Kiadta azt Budán Úr’napja után való Vasárnapon, és Pápa Váro­sának polgárjait ’s lakosait Földes Uroknak Gara Lászlónak törvény' szolgáltató hatalma alá teszi. Ersébet Királyné ugyan azon 1439. esz­tendő Sz. Luczia Szűz' napját megelőző napon O Budán költ Privilégiuma által a' Pápa Városában lakozó kereskedőket. Kalmárokat, és Vásáro­sokat a' Király és Királyné' kintstáijának járandó Harminczad' fizetésétől örökre kiszabadítja ’s feloldozza. Földes Urok. Gara László Machoi Bán. Visegrádi és Liptói Várak’ Kapitánya' jeles szolgálataira ’s érdemeire nézve. 22. §. A' XIV. és XV. Században leghíre­sebb Garai Nemzetségnek szakadatlan birtoká­ban vala Pápa 1389-től fogva 1480. esztendőig, mellvben Gara Mihály meghalálozván, véle együtt a' Gara Familia' Nádorispányi ágának magva szakadott, 's azért Pápa. Csesznek, Ugod, 's a’ t. Uradalmai a' Királyi Fiscusra szállottak. De 1. Mátyás Király még azon észt. Zápolya Imrét, Szepes Vmgye' örökös Fő-Is- pányát Pápával megjutalmazta, a’ ki 1487. észt. Pápán múlt ki a’ világból. (Wagner An­nál. Scep. T. IV. p. 17. ) Zápolya István Ná- dorispány Pápavárán 1499. Sz. Egyed' napján. Hedviga Tessini Herczeg asszony Hitvese’, Ursula testvérje". Pélyi András. Roson Kele­men. Kapuch Ferencz. Marczaltöi Demeter, és Csobak László meghitt barátjainak jelenlé­tekben utolsó Intézetet tett, és még azon eszten­dőben ugyan ottan meg halt. (Wagner An. Scep T. IV. p. 25.) Mind István, mind fi ja Já­nos. kire Pápa az attya' halála után szállott, gyakorta mulatoztak Pápán, e' helyet nagy fényre hozták, nagyobbították, és a' Lakosait mindenféle jótéteményekkel, szabadságokkal, kegyelmekkel tetézték. A' Zápolyák' valameny- nyi leveleiben, mellyekbcn Pápa előfordúl. Pá­pa vagy vár (Castrum. Arx) vagy Mező-város (oppidum) nevezéssel jegyeztetik meg. 174

Next

/
Oldalképek
Tartalom