Lapok Pápa Történetéből, 1999
1999 / 1. szám - A ’marczaltői régi várkastély ’s az utolsó marczaltőyek Véghely Dezsőtől
ten e világból kivévé.”54 Téved tehát tisztelt Ráth Károly barátom,55 midőn Istvánt már 1634-ik évben meghaltnak állítja s hallgatva Mihályt hiszi, az utolsó férfi ági Marczaltőy- nek.56 Marczaltőy Annát Thury Benedek pápai hadnagy bírta nőül, mely évben vette őt el? Bizton meg nem mondhatom; azonban azt hiszem, hogy már Miklós 1629-ben tett végrendeletében, Thury György régi kardját azért hagyta Anna leányának, mert Benedek már ekkor jegyben járt vele. A mily előzékeny volt azonban Miklós leendő vője irányában, ép oly kíméletlen volt a sógor sógora irányában. - Örült sógora halálán Thury uram és az eltemetéssel sem igen törődött, úgy annyira, hogy gersei Pethő Margit mint rokon57 és kinél István nevelkedett is, meghallván egyedi udvarházánál nevezett István halálát s “hogy nem úgy fekszik halva a mint az ő rendi volna”58 elindult Marcaltőre, lepedőket hozva magával, de nem bocsáttaték be. Ez okból 1645. május 5-én Jánosházáról ír Amadé Lé- nártnak s kéri, viseljen gondot a szegény rokon temetésére, hogy „ne lenne szegénynek mindnyájunk szégyenére gyalázatos Temetése.”59 A temetés november 19-ikén reggel Pápán „az Páterek egyházában”60 történt meg, melyre Thury és neje Pápán november 5-kén kelt levelükkel Amadé Lénárt vice-nádort nejével (Geczel Orsolya) együtt megjelenni kérik.61 Még a szertartásos temetés meg sem történt, a rossz sógor hozzá látott a zsákmányoláshoz, úgy annyira, hogy Amadé Lénárt ezért őt meginti, minek következtében Thury Pápán április 26-kán kelt levelében magát mentegeti is Amadé előtt.62 István halála után Amadé Lenárt figyelmessé lett a Marczaltőy javakra s ír gersei Pethő Margitnak, hogy a Marczaltőy család leveleit küldené át neki. Válaszul azonban azt 54 Marczaltői levéltári, f. 6. cs. 101. sz. Lásd alább Ráth Károly értekezését ugyanebben a számban S6 Győri tört. és rég. füzetek III. k. 154.1. Telekesi Török János hitvese. Marczaltői levéltári, f. 6. cs. 106. sz. U. o. A pálos szerzetesek 1638-ban, Csáky László által alapított templomában. 61 U. o. 107. sz. 62 U. o. 101. sz. NB. nyeré, hogy a kért levelek öt évig, míg István nála nevelkedett, házánál voltak ugyan, azonban István távoztával a leveleket is magával vitte, hanem úgymond „hiszem mindeneket Thuri uram takart el a mit talált.” Továbbá magát mentegetve, ezeket írja „énnékem nem köllenek, mert semmi hasznokat nem is ve- hetném, csak viselhessem a magam Leveleinek gondját, felejtsem a más haszontalan Levelein kapdosni.” A XVI-dik században a kisebb várak és kastélyok őrizetére tartott katonák “qui sub nomine et titulo servientium, a plerisque Magnatibus et Nobilibus in bonis suis habentur et qui ideo solum intertenentur, ut excursionibus suis ipsos Dominos lactent” a békés lakosoknak igen sok aggodalmat, kárt okoztak, úgy annyira, hogy törvénykönyvünk tele van ily rablóhajdúk kipusztítására célzó cikkekkel.63 Ily rablóhajdúk voltak a devecseriek, kiket illetőleg az 1635: 45 törvénycikk. Intézkedik és ugodiak is. Thury szinte a hajdúk pusztító hatalmához folyamodott, nevezetesen sógora halálával tíz ugodi hajdút felfogadott, a mar- caltői kastélyt az itt őrzött családi leveles ládával együtt erő hatalommal elfoglalta, kipusztította, az itt levő cselédséget részint ösz- szevagdaltatta, részint megsebesíttette. Amadé Lénárt mint joggal bíró örökös, Marczaltőy Miklós 1629-iki végrendeleteben ki is kötvén „ha az en Attyamfiaj az Amadeiak kiket illet név szerént” - a marczaltői kastély, a hozzá tartozó birtokok és jogok ily hatalmas elfoglalása ellen gróf Csáky Lászlóhoz, mint pápai főkapitányhoz folyamodott; ki azonban Thu- ryval egy hajóban evezve s az illető iratokat, mint hatalmas úr, ekkor már hihetőleg kézhez kerítve, Amadé Lénártnak Pápán május 17-én kelt levelében a Thuryvali kibékélést ajánlja s a kastély elfoglaltatását így indokolja „azt részint Thury uram instantiájára cselekedtem s rész szerint, hogy annak a passusnak gondviselése sött az egész Marczalnak nekünk is incumbál.”64 így állván az ügy, Lénárt fia János, Thurytól Malomsok felét a malommal együtt haszonbérbe vette; azonban alig két 1557: 23. 1563: 23. 1574: 14. 1575: 13. 1595: 31. 1596: 23. 1597: 23. 24. 1599: 3. 1601: 27. 1602: 19. 1603: 11. 1604: 12. 1608: 20. 1609: 19. 1613: 22. 1618: 3. 1622: 39. 64 Marczaltői levéltár I. f. 6. cs. 105. sz. 130
