Lapok Pápa Történetéből, 1999

1999 / 5. szám - Gyurikovits György: Pápa Mező-Városa’ nevének eredetéről, és Régiségeiről

ezen állításomat Magyar történetíróink, mellyck- nél a' Magyar országba bejött idegen Nemzctbé- liekröl ezeket lehet olvasni: ,,a’ Németek és Ma- gvarok között igen nagy zenebona támadott. Az idegenek, kiknek már Gevza sok Jószágokat adott vala. naponként hatalmas’bbúl viselék ma­gokat. és a' tapasztalatlan ifjú Fejedelem' (I. Ist­ván Kir.) nevében akarának uralkodni a' régi Ha­zafiakon. a’ miért ezek zúgolódásra fakadtak volna.”a) Aztis említik íróink a jövevény Nem­zetségekről. hogy mihelyest ezek bevétettek, azonnal ezt. vagy amazt a' Várt. Kúriát. Kastélyt, falut építették magoknak. Ezen falu az ólta egész 1464-ig Pápa Nemzetségének, melly nemesi jussokkal és szabadságokkal élt. birto­kában maradott. 27. §. Idő" jártával ezen Pápa Helység mel­lett a' Tapolcza vize' mentében elnyúló térsé­gen. éjszak felé. a' Királyhoz tartozó Fundu- son. az Udvarnicus házakból egy falu támadott, melly olly igen elterjedett. hogy az anya hely­séggel egy hellyé vált. és szinte Pápa nevét az ősebb szomszédjától kapta. Ezen másik későb­bi falu állott Udvarnikokból. az az olly Lako­sokból. kik a' sok ezrenként ide jutott, 's a' meg nem kereszteltetctt Magyaroknál rabság­ban tartózkodott foglyoktól származtak, 's a' kik Sz. István Király, az idegen Nemzetbéliek­nek igen esmerctes Pártfogójoktól. minekutána a' privatus Földes Uraktól ö általa kiváltattak, 's a' Királyi udvari szolgálatra bízattattak vol­na. Decretumának II Könyve 55. Czik. és Ke- za Simon Toldalékjának 11. §. Tanúbizonysága szerint nyerték szabadságaikat. Hlyen szabad vendégek Gevza Herczeg. Sz. István. Péter. Samu. 1. András. I. Béla. Salamon, "s a t Ki­rályok' uralkodásaik alatt el lepték a" Királyi Fiscus' valamennyi Jószágait, főképpen Veszp­rém. Győr. Komárom. Posony Vármegyékben, fő fészkek vala mégis a' Bakonyság, melly egészen az Uralkodó Háznak tulajdona volt. 's mellyet ők megnépesítettek. Palma Not. R. Hung. Ed. 3-a T. 1 p. 85-88. Így az Udvar- nicalis Pápa a' XII. XIII és XIV. Században 1389-ig folyvást a’ Királyi Fiscus' Helységei közé számiáltatott, 's erről van a' szó az 1225. 1245. 1266. 1389. 1390-ki oklevelekben. Ez az a’ falu. melly 1390. És 1401. észt. között váro­si szabadságokat inert, mellvről 1401 1408. 1439. 1500. 1510. 1511 1518 1521. 1528-ki Privilégiumok mint Városról emlékeznek; en­nek kebelében alkották Virág Benedek a' Magyar Századok’ 50. lap. KIADJA A JÓKAI MÓR VÁROSI KÖNYVTÁR Felelős kiadó: dr. Hermann István igazgató Tipográfia: Tér Hajnalka Garai Nemből való hatalmas Földes Urai 1408 észt. után azon pompás Várt. mellyet mind ők. mind a' birtokban utánnok következett Zápo- lyák. Ennyingi Törökök, és a mi időnkbéli Eszterháziak gyakori lakásaikkal s örömmel töltött mulatozásaikkal szerte széljel neve­zetessé tettek. 1499. 1510. 1533-ki Diplomák pedig említenek. Ezen hajdani Udvarnicalis Falu. későbben (1390. és 1401. között) polgári szabadságokkal felruháztatott. és utoljára díszes Várral feléke- síttetett Város a' Pápai Nem' falujával vagy Zápolya, vagy Török Bálint' idejében egyesült, és most 1379. házokból álló. s 13.000. lakoso­kat számláló roppant test. 28. §. Pápának eredetét, nevezetének szár­maztatását. régiségeit, egymástól való különböz- tetését. és egymással való keveredését, remény­iem még eddig legtetszetőbb világosságra hoz­tam; buzgó óhajtásomnak tzélját mindazonáltal tsak akkor érném el. ha a' Város' régi álla­potának dísze az ebbeni időkről szóló eredeti le­velekből. mellyek Veszprém Vármegyében szá­mosán találtatnak, világosságra jöhetne, és régi­ségének felfedezése által dítsőségre is terjesztet­ne. Ha a' történetíróknak nem kevesebbé szüksé­ges a' történetet csmérni: örömmel töltve érzem magamat, hogy Magyar ország" Históriájára némelly tsekély világosság hárulhat e' rövid Ér­tekezésemből, mivel én hazafiúi iparkodásom által leginkább arra igyekeztem törekedni, hogv Pápa Városának viszontagságait új színben öl­töztetvén, talpkövét vethessem e' nevezetes M. Város' korkönyvének. Mi előmenetellel foglala­toskodtam légyen e’ tzélhoz jutásomban, azt megítélni, vagy meghatározni Hazámnak tudós fijaihoz tartozik. En főbb szerentséim közé szám­lálom azt. hogy Pápa Városáról, mellvben egy évig laktam, 's mellynek gy önyörű vidékén, a' körülötte lévő Bakony i halmokon - most is. mi­dőn gondolatokba merülve a' Posonyi Szőlő­hegyeken andalgok. csüggnck szemeim, néhány új gondolatokat, és történetes tárgyokat napfém ­re botsáthattam. Légyen szabad ez Értekezésem' bérekeszté- séiil kívánnom: vajha a' helybéli 's Veszprém Vármegyei tudós Hazafiak közlenének velünk Pápát érdeklő régi emlékezetes írásokat és ok­leveleket. mert egyedül az illyen hiteles tanúbi­zonyságoknál fogva tökéi létesülhetne a' Pápai történetek' esmérete kívánhatóképpen. Gy urikovits Gy örgy Pápa. 1999. HU ISSN 1216-2027 176

Next

/
Oldalképek
Tartalom