Lapok Pápa Történetéből, 1999
1999 / 2. szám - Horváth Konstantin: Oklevelek Pápa és Zirc történetéhez
2. SZÁM LAPOK PÁPA TÖRTÉNETÉBŐL PANNICULUS SER.C. NO. 97. 1999. Horváth Konstantin: Oklevelek Pápa és Zirc történetéhez* HORVATH (Gyula) Konstantin (Izabellaföld. 1896. márc. 23. - Veszprém, 1970. szept. 21.) tanár, levéltáros. 1914-től a Ciszterci Rend tagja. Innsbruckban teológiát tanult, 1919-ben pappá szentelték és doktorrá avatták. 1921-től Budapesten teológiai tanár és tanulmányi felügyelő, 1923-1936 között a rend zirci főiskolájának teológiai tanára és házfőnöke. 1927-től 1931-ig a zirci apátság könyvtárosa és levéltárosa. 1931-1936 között perjel. 1936 után a budapesti Bernardinum igazgatója és házfőnöke. A német megszállás alatt üldözötteket rejtegetett. 1946-1950 között ismét Zircen házfőnök és a hittudományi főiskola igazgatója, majd a veszprémi püspökség levéltárosa. Kiadta az első zirci apát, Joanes Lemovicensis munkáit. Műveiből: Zirc története. Veszprém, 1930. - Zsoltáros könyv magyarázata és fordítása. Bp. 1935. - Az első magyar teológiai folyóirat története. Veszprém, 1937.-/1 ciszterci hittudományi és tanárképző intézet emlékkönyve Bp. 1939. Irodalom: SZIKLAY János: -. = Dunántúli kultúrmunkások. Bp. 1941. VARGA Béla: = Veszprém megye életrajzi lexikona, Veszprém. 1988. 224. p.) (A jelzések magyarázatát lásd A legfontosabb iro- dalom-ban.) 1 1. A franciaországi Clairvaux-ból konvent jön a bakonyi apátság megalapítására. «Anno Domini 1182. a Claravalle missus est conventus ad fundandam abbatiam de Boccan in Hungária.» Chronicon Claravallense ab anno Christi 1147 usque ad annum 1192. perductum. (Migne, Patr. lat. CLXXXV. col. 1250.) 2. 1182. Cistercium. A bakonyi apátság alapítási éve: 1182. «Fundationes hoc anno tres tantum lego: Portum Sanctae Mariae; de Bucam seu Buitan; et tertiam Vallem Dei prope Leodium.» Manrique, Cistercium Annalium III. 127. 3. 1199. jan. 30. Laterán. III. Ince pápa a győri püspököt és a bakonyi apátot megbízza, hogy tudják meg, kinek a parancsára, tudtával, társaságában és irányításával történt a pápai regestrum megcsonkítása Rómában. FCD II. 356-357. — KatonaHC IV. 548-549. - MREV I. 8. 4. 1199. jan. 30. Laterán. III. Ince a Kalán pécsi püspök és S. földvári bencésapát közt felmerülő peres ügyben a váci és váradi püspököt és a zirci apátot küldi ki bírákul. Koller, Hist. Episc. Q. Eccl. I. 306-309. - FCD II. 353-355. - MREV I. 8-9. 5. 1203. máj. 5. Penestra. III. Ince a váci püspököt, a bakonyi és pilisi apátokat megbízza, hogy az esztergomi és kalocsai érsek közt levő viszálynak vessenek véget. Knauz, Monumenta Eccl. Sírig. I. 165.-FCD 11.419.-MREV 1. 10-1 1. 6. 1204. szept. 14. Róma. 111. Ince fölszólítja Imre királyt, hogy a somogyi sz. Egyed monostor szerzeteseinek apátválasztójogát ne rövidítse meg; Bernát. spalatói érsek bíráiul ez ügyben a váradi püspököt, a bakonyi apátot és az esztergomi prépostot küldi ki. FCD II. 446-448. — MREV 1. 12-13. 7. 1204. nov. 22. Róma. Az esztergomi káptalan és az esztergomi érseki tartomány püspökei közt támadt perben az esztergomi érseki szék betöltése körül a bakonyi apát mint Imre király római követe szerepel. Knauz, Mon. Eccl. Strig. I. 175- 177.-FCD II. 452.-MREV I. 14. 8. 1208. ápr. 13. Laterán. III. Ince meghagyja a veszprémi püspöknek és a bakonyi apátnak, kényszerítsék Andronikust, András somogyi ispán fiát arra, hogy édesanyja hitbérét a Jánosvitézeknek adja át. - FCD II1/1. 56-57, 69- 70.-MREV I. 17. 9. 1209. márc. 7. Laterán. III. Ince utasítja Kalenda veszprémi püspököt és a bakonyi apátot, hogy a Jánosvitézek tizedmentességét a győri püspök követelésével szemben védelmezzék meg. - FCD III/l, 84.-MREV I. 18. 141
