Lapok Pápa Történetéből, 1999

1999 / 5. szám - Gyurikovits György: Pápa Mező-Városa’ nevének eredetéről, és Régiségeiről

po nevezetű törzsökös német Lakos, ki a' Ta- polcza’ termékeny partján első hajlékot emel­vén, Pápának első talpköveit megvetette, költ- sönözte a’ maga nevétől e' helynek nevezetét: mint régi időben többnyire az újdonnan épített várak, városok, helységek, kastélyok, majorok, a" magok építőjüktől kapták neveiket. Valóban a' Németek által mostis Pápa Poppának hivattatik. Cluverius pedig (Intro­ductio in univ. Geograph, tam veter. Quam nov. Gvelph. 1678. 4-o p. 290. 291.) e' várost Pap- pának kettöztetett p-betűvel nevezi. De hiszen nem mondjuk Popo, hanem Pápa? Igenis: de azért e’ különbség vélekedésem ellen nem szolgálhat, mert a' vocalisok', kivált á. ó. ú, változtatása a’ szó költsönözéskor többnyire mindenkor megtörténik; mellynél fogva a' Po­po szó későbben a betűvel meg változtatva Pa­pa formát nyert. 12. §. Ki légyen azonban azon jövevény Nemzetségnek törzsöké? mellyik Magyar Fe­jedelem’ uralkodása alatt, vagy mellyik esz­tendőben költözködött és telepedett légyen Ha­zánkba le a) Pápa Városának Építője, és neve költsönözője? mellyik Magyar Király adta e' lapos térséget, mellyen Pápa helység építetett, ajándékul birtokba a' Pápa Nemzetségnek? - bizonyosan nem tudhatjuk, mert történetíróink nem említik, a' mostoha sors pedig megfosz­tott bennünket a' régi oklevelektől. Ha minda­zonáltal a’ régi időkből a' hihetőség is betses, mikor a' valóság egész készülettel meg nem bizonyíttathatik: ezen régiség' tárgyáról bőveb­ben értekezni fogunk a’ feljebb említett mun­kánkban: „Pápa M. Városnak leírása 's Históri­ája.” Elég legyen mégis Pápa Városának régi­ségéről tsak egynéhány történeti Dátumokat fi­gyelem gerjesztésül rövideden előhoznunk. 13. §. Ha Engel I. K. a' mi időnkbéli Törté­netíró nem kis megrostáló mesterséggel készült illy czímű Munkájának: Geschichte des König­reichs Ungern a Tubingi kiadása szerént az 1. Köt. 101. lapján lévő előadását hiteles írásból merítette: valóban Pápának korát igen réginek, és legalább nyólcz száz esztendősnek lehet tartani. Ő t. i leírván III. Henrik Császárnak 1051. észt. Magy. Országba I. András Király ellen tett be­ütését, nevezetesen jegyzetté fel, hogy a’ Császár kifogyván minden eleségből, az egyik Seregét, melly Badatsony hegye körül táborozott. Pápán keresztül Győr felé vezette, hogy a 'Gebhárd' életes hajóihoz közelítsen, de a' Bársonyosnál, hol a ’Bakony’ hegyei öszve ütköznek a ' Vér­a) A’ Magyar Országba bejött Nemetekről olvasni lehet Keza Simon’ Krónikájának végén 134. ’s köv. lapokon; M. Joan, de Thurocz Chronica Hung. II. Részének 10-23. Szakasszait. tessel. rútúl meggyaláztatott.11 Nem kételkedhe­tünk ugyan, hogy Pápa a 'XI. Században már fenállott: de én ezen helynek említésére a' régi hazai és külföldi Krónikákban, mellyeket nem kevés szorgalommal forgattam fel. s mellyek a' Vértesi véres ütközetet kömyűlállásosan elbeszé­lik. nem akadhattam. 14. §. Minden kétségen kívül teszi III. Hono­rius Római Pápának II. Andráshoz Magyar Ki­rályhoz. Pannonia felett lévő Sz. Márton Mo­nostora' Apátjának panaszára. 1225. esztendő Február 1. napján küldött Bullája, hogy Pápa helység már a’ XIII. Század' elején nem tsak valóságosan fennállott, de Szentegyházzal is, sőt a 'Fő-Esperest' lakásával díszeskedett. Ez legré- giebb nyoma Pápának, mellyet a' hajdani okle­velekből kitapogattam; ez legelső jele a' régi ma­radványokban e’ város' nevezetességének, mert Archi Diaconus a' jelesebb Egyházi Hivatalok közé számláltatik. A Bullában ezen sorok ol­vastatnak: „Et cum bonae memoriae Smaragdus Archidiaconus de Pápa Capellam quandam juxta Palatium suum ab ipso constructam, cum possesionibus et aliis ad eam pertinentibus, de consensu Tuo, dum adhuc viveret, ipsis (Abbati et Conventui de M. Pan.) concesserit, eo tandem mortuo, et per eosdem quodam in ea Sacerdote Monacho instituto. Fabianus miles de Regio Mandato, ut asserit, Capellam eandem, ejecto inde praedicto Monacho, cum universis ad eam pertinentibus occupare praesumsit.” 15. §. Az említett XIII. század" lefolytával több oklevelekben akadtunk e' Városunknak emlékezetére. így IV. Béla Király’ 1245-ki okle­velében olvastatik. hogy Pál nevezetű Pápai Plébánust mind a' Tatárok" Magy. országba lett beütése előtt, mind kóborlások alatt, és kimene­telek után tett hív szolgálatin i ért, a’ Neográd Vá­rától el szakasztott Hálás*, tálunak fele részével megjutalmazta: „Quod nos considerantes devota et fidelissima servitia dilecti et fidelis Capellani nostri Pauli Plebani de Pápa, quae nobis impendit tam ante pestiferum Tartaror adventum, quam in eorum nefando introitu, ac etiam post recessum ipsorum, applicando se nostrae Curiae studio satis continuo, non solum in corpore Regni Hung. Verum etiam cum iterum ad partes mar­itimas versaremur, in recompensationem servi­tiorum ejus, sibi et fratribus ejus Mauritio et Ty­bl Engelnek ime szavai: desto heftiger ward nun dem Kaiser zugesetzt, der am Berge Badatsony am Plattensee gelagert war. und am Proviant grossen Mangel litt. Unter beständigen Gefechten zog sich das deutsche Heer in der Richtung von Pápa gegen Raab, bey Palota verloren sie ihre Bagage, und mitgebrachten Purpurkleider (Bársonyos hiess da­her der Ort.) Tud. Gy. VIII. Köt. 1824' 172

Next

/
Oldalképek
Tartalom