Lapok Pápa Történetéből, 1999
1999 / 1. szám - A ’marczaltői régi várkastély ’s az utolsó marczaltőyek Véghely Dezsőtől - A marcaltői régi kastély Ráth Károlytól
dik év december 23-án Pápa várában végrendeletét elkészítteté, Hedvig neje, Orsolya nővérével, úgy Kapucsi Ferenc, Csikvánd birtokosa és udvari belső szolgával együtt ő is jelen volt.84 85 1541-ben Marcaltői Péter és Miklós mint 85 Győr megyei király emberi említetnek. Demeternek 4-dik fia volt Miklós, kinek nővére 1549-ben mint Csaby Péternek neje említetik.86 Miklós fia György, Győr megyének egyik nevezetesebb és főbb birtokos tagja volt, ki az 1583-dik év március hó 1-jén megkezdett pozsonyi országgyűlésen 80 dénár napidíjjal követe volt a megyének.87 Malomsokon is nevezetes részbirtokkal bírt. 1587-ben Veszprém megyének.88 A XVIl-dik század első tizedében elhatározta magában a Marcal mocsarában egy erődített kastélyt, építtet. A ki Marcalt mezővárosát, határát és fekvését ismeri, bizonyára azt gondolja, hogy Marcaltői Miklós a most fennálló Amade-féle kastély mint a határ legmagasabb, legemelke- dettebb részén, - vagy tán épen a mostani kastély - helyén építette erődített házát! Oh nem, hanem ott, hol a múlt 1862-dik évben foganatba vett tagosztály előtt a Nyáras erdő állt, mely hely akkor posványos volt, s melyhez hozzáférni, megközelíteni igen nehéz lehetett. A török hódoltság ugyanis Győr megyében a Rábáig, Veszprém megyében pedig a Marcalig terjedvén, Marcaltői Miklós szabad magyar földön építetett, a török hódoltság ugyanis csak a falu aljáig, vagy még jobban meghatározva a nyugoti kertek alatt folyó Marcalig, mely ekkor közvetlen, a mostani vendéglő alatt, esett a Rábába, azon túl már a török nem parancsolt. Annak bebizonyítására, hogy hajdan a Marcal csakugyan az említettem helyen folyt, először felhozhatom a hagyományt, másodszor: ezelőtt vagy 12 évvel egy zsellér a falu alatt jó mélyen a földben egy egész malomfejet és zsilipet talált, s harmadszor: a tagosztály után a kertek, s különösen a plébánusé alatt egy ölnyi mély árok húzatván, a földet tiszta öntésnek89 találtam. 84 Comides dipl.V. 145.1. 85 Győri káptalan sekrestyéjében 12. fiók, V. csomagban. 86 Győri káptalan országos levéltára XVIII. 54. 3031 87 Győr megye eredeti I. jegyzőköynve az 1583-dik évnél. 88 Győr megye levéltára szerint. 89 Helyesen öntéstalajnak. A Marcal által körülfolyt szigetben építtető tehát Marcaltői Miklós erődített kastélyát, még pedig mint alább bebizonyítom, az egyik részét az 1608-as, a másik részét az 1612-dik esztendőben. Első neje Zay Anna nemzetes Skárosi János özvegye volt, kinek anyja Amadé leány volt. Ennek jogán a magtalan várkonyi Amadé Mihály Pozsony megyei alispánnak 1608-ban történt halála után testvére Zay Katalin, özvegy Semberi Istvánnéval Poky Mihály Győr megye alispánját megnyerték arra nézve, hogy Amadé Mihály ingóságait nekik meg fogja ítélni. Azonban ennek meggátlása végett Amadé István és Leonhard (Lénára), az elhunyt testvérei, 1609 március 14-én Illésháy István nádortól Bazin várában egy ilynemű ítéletet letiltó parancsot eszközöltek ki, mely Poky Mihály alispánnak el is küldetett.90 Miklós ugyan ezen 1609-dik év október havában Győr megye által a pozsonyi országgyűlésre követnek választatott azon kijelentéssel, hogy ha társat akarna, azt maga válassza, mely esemény Miklósnak nagy becsületére válik, midőn a megyének oly általános bizalmát bírni szerencsés volt. Díjul pedig 100 forint szavaztatott meg számára.91 Vagy ezen, vagy a következő 1610-dik év elején neje Zay Anna elhalt, ki 1608-diki január 8-kán végrendeletet tett Alsó-Szelestei Szeles- tey Adám, Túri György, Enessey István Veszprém megye főbírája, Pető Bálint esküdt, alsó- görzsönyi Csorgai István, dienesfalvai Cziráky László, felső-görzsönyi Sebestyén Mihály, Ta- polczay György pápai lovas zsoldos katona, Jánossá Péter, Enessey Mihály vitézlő s nemes urak, és tisztelendő Kola János a szomszéd no Szentandrás helységének prédikátora jelenlétében. E végrendeletben általános örökösévé teszi férjét és gyermekeit azon kivétellel, hogy első férje rokon húgának Czeri Annokának az ő ingóságaiból menyegzőt szolgáltassanak vagyis lakodalmát kitartsák.91 Minthogy pedig ezen végintézkedés tisztába hozatalára Marcaltői Miklósnak a jelenvoltak tanútételeire volt szüksége, Thurzó György nádorhoz folyamo90 Eredetije a győri káptalan országos levéltárában, az 56. számmal jelölt fiókban. 91 Lásd a megye eredeti jegyzőkönyvét. 92 Ma Rábaszentandrás. 93 Egykorú másolat a győri káptalan országos levéltárában a XIV. fiók, 42. csomag, 1919. szám alatt. 135
