Lapok Pápa Történetéből, 1998
1998 / 5-6. szám - Reizner János: A Gróf Esterházy család pápai levéltárában őrzött céhlevelek
1744. március 9-én, Pápán, az összes Dunántúli csapó céhek képviselői - nevezetesen a fehérvári, palotai, veszprémi, tapolcafői, tatai, szombathelyi, egerszegi, kopácsi, győri, tapolcai és uzorai céhek - egybesereglettek s itt iparukat érintő több fontos ügyben kötelező határozatokat hoztak. Különösen a gyapjúvásárlásra nézve valóságos ligát alkottak. Ez lenne tehát az iparos kongresszusok legrégibbje. Mi alább megírttak: Dunán innen levő böcsületes nemes Csapó czéhek concurrál- ván Pápa privilegiált városába mesterségünknek igazságos további jó folytatása s helyes rendtartása végett és közölvén praevie magunk előtt viselt kívánságunkat egymással, condescendaltunk és léptünk e- gyenlőképen ilyetén contractusra s állhat- tosan egy értelmünk szerint való magunk jövendőbeli elkötelezésére; úgymint: lmo Hogy az mesterségünkön kívül levő kereskedőktől hozattatott gyapjúnak alkujában, úgy hozván a közönséges jókívánság magával, egyik nemes czéh a másiknak akármi módon, annak vagy fölveré- sivel, avagy pediglen előbbi elfoglalással kárt ne tegyen, sem pedig a czéh mestereknek hírek nélkül artikulusunk szerint is abban szabad ne légyen alkunni és valamit végezni. 2do Ezen gyapjú vásárlásnak alkalmatosságával midőn egy helységben vagy is háznál bennünket öszve érkezni történnék, egyik szomszédbeli s egyenlő czéhbeli társ a másikára hogy föl ne verje, sőt inkább egymás közt az iránt beszélgetvén maga értelmét és tanácsát adja felüle kiki, s igazán az ilyetén előttünk levő dolog végett traktáljunk. 3tl0 Hogy ezentúl a minemü mesterségünkön levő szabad vándorló legények fognak találtatni, s vándorlani kívánkoznak, tartozzanak szükségesképen maguk tanuló leveleit a becsületes nemes czéhtül kiváltani, a hova pedig vándorlásával megyen, azonnal az ott levő czéhmester kezébe adni, és mindaddig, valameddig más helységben való menése, vagy is czéhben VI. adása nem lészen, azon czéhmester kezénél hagyni tartozzék egyenlőképen. 4t0 Ezentúl midőn az inas esztendeit kitölti, előbb föl se szabadíttassék, míglen maga tanuló levelét a böcsületes s nemes czéhtül, kinél mesterségét kitanulta, ki nem váltja, tartozzék pedig azon czéhbéli mester, a hol tanult,levelét megiratni, mindazonáltal taxája a hozzá való nemes czéh pöcsétjének úgy mint florenus 2. fogja magát illetni az inast. 5t0 Minthogy articulusunk is azt tartja: hogyha ámbár ember kort ért volna is az inas, ki ezen mesterségre akar állani, négy esztendőkre beállani mind nekie megengedtetik, mind pedig az böcsületes s nemes czéhnek azon alul befogadni szabad ne légyen, egyébaránt kisebb idejére való nézve tekintvén az olyannak esztendeit alkalmaztatik bevétele és fogadása az ő idejéhez. 6t0 Ezek után hogyha az inas egy helységből beszegődtetése után el találna szökni, tehát máshutt azt bészegődtetni szabad ismét ne légyen, hanem a honnan kitudódni fog elmenetele, igazíttassék azon helyre vissza. 7mo A mester legényeink midőn aratásra akarnak menni, messzebb való útra két héttel előbb, közelebb penig az ő idejében elmehetnek, úgy mindazonáltal, hogy mihelyest aratását elvégzi, visszajönni nekie kölletik. Egyébaránt ha munkáján túl csak egy holnapot eltöltene, nyári olyas i- dőben a hol mulatott, a telet is ott tölthesse, és sehol műhely nekie ne adattassék. 8V0 Hogy ezentúl egy mestertársunknak ne légyen szabad leányt avagy asz- szonyt fonyóúl befogadni, ha csak esztendő számra bé nem szegődik, és azt is úgy, ha tiszta személy lészen. Kivévén a mester ember, nem különben szürszámos gyermekeit és feleségeit, kiknek fonyóúl szolgálni mindenütt ellenben megengedtetik. Melyeknek megerősítésére s jeles megtartására mind pedig szentül való megállására obligáltuk és ajánlottuk magunkat 24 forintig való vinculum és büntetés alatt, a minemü vinculumnak tíz forintja a templomé, item tíz forintja légyen az uraságé, 99
