Lapok Pápa Történetéből, 1998

1998 / 5-6. szám - Reizner János: A Gróf Esterházy család pápai levéltárában őrzött céhlevelek

1744. március 9-én, Pápán, az összes Du­nántúli csapó céhek képviselői - nevezetesen a fehérvári, palotai, veszprémi, tapolcafői, tatai, szombathelyi, egerszegi, kopácsi, győri, tapolcai és uzorai céhek - egybesereglettek s itt iparukat érintő több fontos ügyben kötelező határozatokat hoztak. Különösen a gyapjúvásárlásra nézve valóságos ligát alkottak. Ez lenne tehát az iparos kongresszusok legrégibbje. Mi alább megírttak: Dunán innen levő böcsületes nemes Csapó czéhek concurrál- ván Pápa privilegiált városába mestersé­günknek igazságos további jó folytatása s helyes rendtartása végett és közölvén prae­vie magunk előtt viselt kívánságunkat egy­mással, condescendaltunk és léptünk e- gyenlőképen ilyetén contractusra s állhat- tosan egy értelmünk szerint való magunk jövendőbeli elkötelezésére; úgymint: lmo Hogy az mesterségünkön kívül le­vő kereskedőktől hozattatott gyapjúnak al­kujában, úgy hozván a közönséges jókí­vánság magával, egyik nemes czéh a má­siknak akármi módon, annak vagy fölveré- sivel, avagy pediglen előbbi elfoglalással kárt ne tegyen, sem pedig a czéh mesterek­nek hírek nélkül artikulusunk szerint is abban szabad ne légyen alkunni és valamit végezni. 2do Ezen gyapjú vásárlásnak alkalma­tosságával midőn egy helységben vagy is háznál bennünket öszve érkezni történnék, egyik szomszédbeli s egyenlő czéhbeli társ a másikára hogy föl ne verje, sőt inkább egymás közt az iránt beszélgetvén maga értelmét és tanácsát adja felüle kiki, s iga­zán az ilyetén előttünk levő dolog végett traktáljunk. 3tl0 Hogy ezentúl a minemü mestersé­günkön levő szabad vándorló legények fognak találtatni, s vándorlani kívánkoz­nak, tartozzanak szükségesképen maguk tanuló leveleit a becsületes nemes czéhtül kiváltani, a hova pedig vándorlásával me­gyen, azonnal az ott levő czéhmester ke­zébe adni, és mindaddig, valameddig más helységben való menése, vagy is czéhben VI. adása nem lészen, azon czéhmester kezénél hagyni tartozzék egyenlőképen. 4t0 Ezentúl midőn az inas esztendeit kitölti, előbb föl se szabadíttassék, míglen maga tanuló levelét a böcsületes s nemes czéhtül, kinél mesterségét kitanulta, ki nem váltja, tartozzék pedig azon czéhbéli mes­ter, a hol tanult,levelét megiratni, minda­zonáltal taxája a hozzá való nemes czéh pöcsétjének úgy mint florenus 2. fogja ma­gát illetni az inast. 5t0 Minthogy articulusunk is azt tartja: hogyha ámbár ember kort ért volna is az inas, ki ezen mesterségre akar állani, négy esztendőkre beállani mind nekie megen­gedtetik, mind pedig az böcsületes s nemes czéhnek azon alul befogadni szabad ne légyen, egyébaránt kisebb idejére való nézve tekintvén az olyannak esztendeit alkalmaztatik bevétele és fogadása az ő idejéhez. 6t0 Ezek után hogyha az inas egy helységből beszegődtetése után el találna szökni, tehát máshutt azt bészegődtetni szabad ismét ne légyen, hanem a honnan kitudódni fog elmenetele, igazíttassék azon helyre vissza. 7mo A mester legényeink midőn aratás­ra akarnak menni, messzebb való útra két héttel előbb, közelebb penig az ő idejében elmehetnek, úgy mindazonáltal, hogy mihelyest aratását elvégzi, visszajönni ne­kie kölletik. Egyébaránt ha munkáján túl csak egy holnapot eltöltene, nyári olyas i- dőben a hol mulatott, a telet is ott tölthesse, és sehol műhely nekie ne adattassék. 8V0 Hogy ezentúl egy mestertársunk­nak ne légyen szabad leányt avagy asz- szonyt fonyóúl befogadni, ha csak eszten­dő számra bé nem szegődik, és azt is úgy, ha tiszta személy lészen. Kivévén a mester ember, nem különben szürszámos gyerme­keit és feleségeit, kiknek fonyóúl szolgálni mindenütt ellenben megengedtetik. Melyeknek megerősítésére s jeles meg­tartására mind pedig szentül való megállá­sára obligáltuk és ajánlottuk magunkat 24 forintig való vinculum és büntetés alatt, a minemü vinculumnak tíz forintja a templo­mé, item tíz forintja légyen az uraságé, 99

Next

/
Oldalképek
Tartalom