Lapok Pápa Történetéből, 1998
1998 / 5-6. szám - Reizner János: A Gróf Esterházy család pápai levéltárában őrzött céhlevelek
Qui quidem articuli seu constitutiones et ordinationes sequuntur in haec verba: [I] Elsőben minden szent György50 nap után való vasárnap összegyűlvén a czéhbeli mesterek, válaszának két jámbor tudós és böcsületes czéhmestereket, a kiket arra illendőnek és alkalmatosaknak ítélnek lenni a czéhnek és abban levő mestereknek gondjuk viselésére, a kik ugyan akkor mindjárt meg is esküdjenek szokott esküvések szerint a czéhmesterségre, a kik tartoznak a városi bírónak egy forinttal, avagy a helyett egy-egy róka bőrrel. II. A czéhmesterek választásában pedig mindenkor tekintetnek köll arra is lenni, hogy azoknak feleségek legyen és nem iljú legények avagy özvegy emberek legyenek. III. Ugyan akkor mindjárást azon czéhmesterek mellé válasszanak két ifjú szolgáló mestereket is, megesküdtetvén azokat is mindjárást, kik esztendeig a czéhmesterek mellett tartozzanak az egész czéhnek szolgálni. IV. A mikor pedig valamely szabó legény a mesterséget föl akarja venni, abban is a régi szokás szerint a mesterek megpróbálják mesterségét és ha méltónak találják, tartozik megesküdni a czéhnek engedelmességre és a czéh ládájába tíz forintot adni s a két czéhmestereknek harminczhárom pénzt, s ezenkívül két asztalhoz leültetvén a szabó mesterekben, a kiket a czéhmester nevez meg, köll vendégelni egy fölöstökömön, a melynek tisztességesen köll lenni. V. E féle új mesternek pedig házasság nélkül tovább esztendőnél nem szabad lenni, ki ha külömben cselekszik, mestersége letétetik, s mindaddig, valamíg meg nem házasodik, de úgy ha a házasságban jó módja volna s elmulatnál. VI. Ha valami büntetés és birság a mesterek között találtatik, a czéhmestereknek szabadságuk legyen négy forintig törvényt szolgáltatni, ha pedig a négy forintot meghaladja valami dolog, a városi biró eleiben megyen az. VII. Ha ki czéhmester előtt más czéhbeli mester társának tisztességtelen szót 50 április 24. szólana, a féle a czéhmesternek tartozzék büntetésül harminczhárom pénzt fizetni. VIII. Ha valamely mestert a czéhmester hivatná s annak engedetlen leszen, elsőben e féle engedetlen czéhbeli mester a czéhmester ellen harminczhárom pénz birságon maradjon, másodszor egy forinton s harmadszor négy forinton. IX. Ha valamely czéhbeli mester a czéh ellen tusakodnék és engedetlenked- nék, annak is büntetése elsőben egy forint, másodszor négy forint legyen, harmadszor mestersége tétessék le. X. Ha valamely czéhbeli mesternek holta történik, a félének a felesége ha a mesterséggel akar élni, szabadon élhet a mesterséggel, valamig megholt urának hírét nevét viseli, két mester legényt s egy inast szabad tartani. XI. Ha valamely vándorló szabó legény a városba jönne szolgálni, a félét czéhmester híre nélkül senkinek megfogadni ne legyen szabad, hanem a kinek a czéhmester legszükségesbnek ítéli lenni, annak adja a czéhmester. XII. Ha valamely szolga boszuságból idejét ki nem töltvén gazdájával, más czéhbeli mesterhez menne szolgálni, a félét a más czéhbeli mester annak akaratja és híre nélkül, a kit elhagyott, ha még más városba czéhes helybe menne is, híre és akaratja nélkül senki meg nem fogadja, sőt ha ki megfogadja is, ha a czéh utána ír, a féle czéhbeli mester tartozik mindjárt magátul elküldeni. XIII. Ha mely inas fizetésért akarja magát taníttatni, két esztendeig tartozzék inasul szolgálni és urával való alkuvását megfizetni és az ura is annak utána fölszabadítani tartozzék, ha pedig urának fizetés nélkül szolgál, tartozzék, a mely illendő, három esztendeig szolgálni és az ura is szegődségben való szolgálatát megfizetni s tisztességesen fölszabadítani. XIV. Hét számra szolgáló mesterlegénynek minden hétre tíz pénzt fizessenek a mesterek, ha ki többet ad, birsága egy forint, esztendő számosnak öt forint. Item, ha valamely czéhbeli mester találtatnék, ki a más czéhbeli mester társának 114
