Lapok Pápa Történetéből, 1998
1998 / 5-6. szám - Reizner János: A Gróf Esterházy család pápai levéltárában őrzött céhlevelek
Ismég ha valaki ugyanazon mészáros mester szolgái közül a mészáros székben valami módon kardot rántand, az ilyen atyafi harminczhárom pénzzel tartozzék az ő cselekedetéért a közönséges erszényben. Ha penig valaki fegyvert vonand valaki ellen vakmerőségből, akkor a mészáros mesterektől száz pénzzel birságoltassék meg. És ha valaki vért bocsátand ki, a bíró az ő esküdtivei ötét megítélhesse. Ismég ha valaki a szolgák közül avagy az elöljáró közül a mészáros székekben áll- ván, valamely tisztességes asszonyállat a- vagy szolgáló leány előtt éktelen és illetlen beszédeket szóland, az illyeténen a megnevezett dékánok hármat üthessenek. Ismég senki a szolgák közül a mészáros mesterekkel egy társaságban ne legyen. Ha penig valaki az ő szolgáját a szolgálatból kivevén, társává teendi, mindjárt mestersége vesztett legyen. Ismég egy mészáros mester is két mészáros széket ne tarthasson. Ismég az árúban bocsáttatott halakat, kiket ki szoktak vágni, úgymint vizákat, tokokat, pontyokat egy kívül való és idegen ember se vehessen tizenkét óra előtt a munkára, valamig a lakosok az ü házuknak szükségére nem vehendnek. És annak fölötte senki a mészárosok czéhében levők kívül ki ne vághassa és el ne adhassa, hanem ha ki akarja vágatni, mészárost fogadjon. és azzal vágassa ki. És annaku- tánna tizenkét óra elmúlván, a kinek tetszik vásárljon munkájára. Ha penig valakik e megnevezett óra előtt veendnek vakmerőségből, akkor a dékánok a vásárbíróval e- gyiitt elvegyék, egymás között úgy megosztván, hogy fele a dékánoké legyen, s fele a vásárbíróé, de úgy hogy a bíró meg- adattassa az árát a vevővel. Ismég szent Márton napjátul42 fogva az egész húshagyatón azokat, a kik mesterség nélkül vannak és disznóhúst minden aprólékival a piarczon árulnak, a dékánok meglátogassák és ha büdös, rothadt és eladásra nem illendő húst avagy valami e- gyéb aprólékot találnak, elvihessék és a szegényeknek eloszthassák. 42 November II. Ismég valaminemü állatokat, úgy mint ökröket, teheneket és egyéb vágnivalókat árúra ide hoznak, harmadnapig munkára senki meg ne metje venni, hanem először a mészáros mesterek a város szükségére ha tehetik megvegyék, de ezek se vegyék valami dologra, hanem a mészáros székre. Ha pedig valaki a mészárosok közül kereskedésre ve- endi, tűle elvétessék, és fele a mészáros mestereké, fele penig a városé legyen.43 Ismég ha valamely mészáros mestereknek fiók leend, a kik kézi mesterséghez értnek, a mészáros mesterek közt legyenek. És hasonlóképen, ha a mészáros mester leány a házasság törvénye szerint valamely mesternek fiaihoz menendnek, ugyan ezek között lehessenek. És ha még a mészáros mesterhez nem ment, e mesteri társaságban férhez mehessen. Ismég az ifjaktól az öregeknek tisztesség adattassék. Holott penig az végezés ellen az ifjak az öregeket meg nem böcsii- lendik, de sőt gyalázattal illetendik, azok a mesterek kétszáz pénzzel birságoltassanak meg, a bírságpénz penig a dékánoktul a közönséges erszénybe tétessenek. Ismég, mivel hogy esztendőnként szükségképen ökröket, teheneket és disznókat a mi kegyelmes urunknak táplálására a várban a mészáros mesterek vágni szoknak, azok is a kik e mesterségen kívülvannak és a piarczon disznóhúst árulnak, mikor a szer rajtok vagyon, ők is az ü társaságukból disznókat ölni tartozzanak. És a régi szokás szerint az ő részek udvarbíró uramtól mind a mészáros mestereknek és mind penig azoknak, kik e mesterség kívül vannak, megadattassék. A kik penig mesterség avagy czéh nélkül vannak és szék- jök nincs, ezek a piarczon disznóhúst ne árulhassanak. Ismég egy mészáros is prédállott ökröt, tehenet és egyéb marhát tudva meg ne vegyen és ki ne vágjon. Ha penig valaki e mesterek közül ezt tudva megcselekedné, mesterségét elveszítse. Ismég, minden új mesternek az ü mesterségének kezdetitől fogva esztendeig feleségének és valami jószágának köllessék 43 ,4 földesúr és a mészárosmesterek közötti konfliktusokra: Varga. 1958. 274-276. periratok.
