Lapok Pápa Történetéből, 1998
1998 / 5-6. szám - Reizner János: A Gróf Esterházy család pápai levéltárában őrzött céhlevelek
csúzik. A ki ez ellen cseleködnék, annak egy forint büntetése legyen. IX. Ha valamely jámbor szomszéd valamely kovács mesternek tartoznék mí- velésért, és annak utánna máshoz mívelés- nek okáért menne, annak senkinek a mesterek közül ne legyen szabad mívelni mind addig, míg az döbbeni kovács mesternek meg nem fizet. Viszontak a kinek rovásra mível,34 annak is dolgát ne késlelje, és a rovásra igazán csak a mívet rója föl. X. A kovács mester legénynek, a ki az ü mestere helyett a míhelyben volna, és annak az ü ura helyett gondját tudná viselni, annak heti bérbe huszonöt pénz fizettessék. XI. Az ifjú mester legénynek, az ü érdeme szerint az ü mestere fizessen meg igazán. A legénynek pedig legyen ital pénz, valamit az érvágó vassal talál, valamit lógyógyítással, ló orvossággal szolgál. Ha pedig két szöget bocsát a ló lábába, az is legyen a legényé. Item valami ó vasat fölver ferherczre. Csép hadarótul, ha egy ember kettőt hoz, az is a legényeké legyen, ha hármat, a mesteré legyen. És ha fejszét össze rokkant, és újonnan megforrasztja az eleit, az is a legényé legyen. XII. Minden esztendőben űrnapján, köröszt járáson35 minden mester legényével és inasával processióban jelen legyen. Valamely pedig ott jelen nem lenne, tehát büntettessék egy font viaszszal. Ismég Űrnap után való csütörtökön is, úgy mint octavakor36 ifjú mesterek a pro- cessiókban jelen legyenek. XIII. Innep napokon, mikor annak ideje leszen, ifjú mester tartozik szentegyházban gyertyák kömyül gondot ű maga viselni. Hogyha abban el nem járna, tehát a mesterek büntessék meg egy forinttal. XIV. Ha valamely mesternek, avagy annak cselédi közül valaméknek holta történnék: tehát minden mester legényével az ő temetésén jelen legyen. Valaki pedig ezt elhalgatná: tehát büntettessék meg két font viasszal. 51 Hitelbe dolgozik. 35 Úrnapi körmenetkor. 3Í’ Nyolcadik nap, a következő héten ugyanaz nap. XV. Azonképen ha valamely szomszédbeli jámbornak holta történnék, és a czéhet az ő szövétnekivel annak temetésére késértetni kivánnája, avagy az ő atyafiai kívánnák: tehát tartozzanak a mesterek a temetésen jelen lenni, melyért a czéh ládába tartozzék az a szomszéd, a ki hívatja ükét, egy forintot adni. A ki pedig a mesterek közül ott nem lenne, büntettessék meg két font viaszszal. XVI. Ha a céh mester a czéh tábláját kibocsájtja tizenegy órára: a mely mester el nem jönne tizenkét óráig, és ölegendő okát nem adhatná, miért arra az órára el nem jöhetett, tehát annak két font viasz bírsága legyen. XVII. Ha valamely mester a több mesterek ellen valami bűnbe esnék. Tehát szabad legyen a czéhnek a félét öt forintig megbüntetni. Ha pedig a megnevezett bírságot nem akarná készpénzül megadni: tehát ne legyen szabad a féle bűnös mesternek se legényt, se inast tartani, mindaddig, valamíg a czéhnek kedvét nem keresi. XVIII. Hogyha valamely mester úgyis vagy másképen is a czéhnek engedetlen lenne, és a czéh ellen rugódozni akarna, tehát a félét szabad legyen bíró uram hírével a fogházba küldeni és minaddig, míg a czéhnek kedvét nem találja, ott tartani. XIX. A külföldi kovácsoknak soka- dalom37 estin ne legyen szabad árulniok. Sokadalom napján pedig az itt való mestereknek szabad legyen a külföldi kovácsok mívét meglátogatni bíró uram hírével, és a melyik megmázolt volna, és embert akarna vele kárba hozni, azt szabad legyen elhozni és a félét megbüntetni; mely büntetésből viaszot az egyházhoz vegyenek. XX. A mely kovács legény itt czéh helyén a több mesterek között akarna mesterré lenni, és itt mívelni, czéh helyen pedig taníttatott nem volna: annak kilemben ne legyen szabad mívelni, míg újonnan két esztendeig czéh helyen meg nem tanul igazán, azt kiteljesítvén jámborul, úgy legyen osztán mesterré. XXI. Ne legyen szabad külföldi kovácsoknak itt a város határán szenet venni. 37 Vásár előestéjén. 106
