Lapok Pápa Történetéből, 1998

1998 / 5-6. szám - Reizner János: A Gróf Esterházy család pápai levéltárában őrzött céhlevelek

pápai szűcsök szabályait megerősíti. Latin, hártyán. 1609. január 12-én, Pápán Theöreök István atyjának kelet nélküli oklevelét átírva megerősíti.5 Hártyán, latin. Egykorú magyar fordítása egész terjedelmében közöltetik. (XE. szám alatt) 1628. július 16-án, Pápán gróf Esterházy Miklós a pápai szűcsök szabályzatát megerő­sítve kiadja. Hártyán, latin. Kívül egykorú följegyzés: „Baronyicz Szőcs Márton, Hor­váth Szőcs Mihály, Adonyi Szőcs János, Sándor Szőcs Imre, Biha Szőcs András ide­jében.” 1662. május 22-én, Pápán gróf Ester­házy Ferenc a 26 pontból álló magyar articu- lusokat; 1749. április 2-án Pápán, már har­mincegy pontból álló magyar articulusokat. Valamint 1760. november 12-én, Pápán gróf Esterházy Károly és 1762. május 11-én, Pá­pán gróf Esterházy Ferenc ugyanezen sza­bályokat magyar nyelven megerősítve újra kiadták. Takácsok. 1660. március 26-án, Pápán gróf Esterházy Pál a pápai takács céhnek 27 pontból álló magyar articulusai megerősíti. 1662. április 28-án, Pápán gróf Esterházy Ferenc, 1694. december 2-án, Pápán gróf Esterházy Antal, 1715. május 23-án, Po­zsonyban gróf Esterházy József és Ferenc, s végül 1760. november 23-án, Pápán gróf Esterházy Károly ugyanezen oklevelet ma­gyarul megerősítve újra és újra kiadták. Vargák. 1609. március 23-án, Pápán. Enyinghi Teöreök István a pápai vargák ré­szére kiadja és megerősíti a Győr városi var­gáknak a győri káptalan által 1607. évi szent György vértanú ünnepén kiadott és megerő­sített szabályait. Hártyán, magyar. Ugyanezt 1628. évi július 16-án, Pápán gróf Esterházy Miklós, 1660. évi március 26-án, Pápán gróf Esterházy Pál, 1662. április 28-án, Pápán gróf Esterházy Ferenc, 1680. május 17-én ugyanott ugyanaz, és végül 1760. november 22-én, Pápán gróf Esterházy Károly is meg­erősítette és külön-külön kiadta. 5 * 5 1608. január 12-re keltezve közli Kiss, 1996. 184­185. p. Pest? Székesfehérvár? Szabók. Az oklevél külzetén egykorú följegyzés szerint a fehérvári szabó céh pri­vilégiuma, az oklevélben pedig Nova civitas szerepel, melynek bírája és esküdt polgárai 1512-ik évben az ottani szabó céhnek terje­delmesebb szabályait megerősítik. Hártyán, latinul. Az oklevél szövege sok helyen ol­vashatatlan, az írás annyira elhalványodott rajta, hogy alig olvasható. Néhol az elhalvá­nyult sorok'későbbi időből származó tintával meg vannak újítva. Veszprém. (Veszprém vármegye) Tobakosok (alutariae). 1692. évi március 1-én, Bécsben I. Lipót király a veszprémi tobakosoknak huszonnyolc pontból álló ma­gyar articulusait megerősíti, és ezt 1702. év­ben (hó és nap nem említve) Pápán gróf Es­terházy Antal kiadja. Szempc. (Pozsony vármegye) Szempcen a szabóknak, a vargáknak, csizmadiáknak, kovácsoknak, asztalosoknak, kőmíveseknek és fazekasoknak voltak céhei és céh levelei, amint azt az 1745-ik évben készült és fölötte érdekes hivatalos összeírás részletesen is elősorolja. Lásd ez okmányt e- gész terjedelmében XIV. szám alatt. E sze­rint a szabóknak legrégibb céhlevele 1584- ből, a vargáké, csizmadiáké és kovácsoké XVII. század első feléből, míg az asztaloso­ké, kőmíveseké és fazekasoké a XVIII. szá­zad első negyedéből valók. Ez utóbbiak kö­zül felettébb érdekes a fazekas céhnek azon kívánsága, hogy céhlevelük „magyar nyel­ven adassák ki, mivel egy német sincs kö­zöttünk.” Az elősorolt adatokból s a pápai Ester­házy levéltárban őrzött egyéb céhiratokból tehát világos, hogy már a XVI. század végén illetőleg a XVII. században, de még a XVIII. század elején is a céhek hazánkban sokkal inkább elterjedtek voltak, semmint azt gon­88

Next

/
Oldalképek
Tartalom