Lapok Pápa Történetéből, 1998
1998 / 5-6. szám - Reizner János: A Gróf Esterházy család pápai levéltárában őrzött céhlevelek
pápai szűcsök szabályait megerősíti. Latin, hártyán. 1609. január 12-én, Pápán Theöreök István atyjának kelet nélküli oklevelét átírva megerősíti.5 Hártyán, latin. Egykorú magyar fordítása egész terjedelmében közöltetik. (XE. szám alatt) 1628. július 16-án, Pápán gróf Esterházy Miklós a pápai szűcsök szabályzatát megerősítve kiadja. Hártyán, latin. Kívül egykorú följegyzés: „Baronyicz Szőcs Márton, Horváth Szőcs Mihály, Adonyi Szőcs János, Sándor Szőcs Imre, Biha Szőcs András idejében.” 1662. május 22-én, Pápán gróf Esterházy Ferenc a 26 pontból álló magyar articu- lusokat; 1749. április 2-án Pápán, már harmincegy pontból álló magyar articulusokat. Valamint 1760. november 12-én, Pápán gróf Esterházy Károly és 1762. május 11-én, Pápán gróf Esterházy Ferenc ugyanezen szabályokat magyar nyelven megerősítve újra kiadták. Takácsok. 1660. március 26-án, Pápán gróf Esterházy Pál a pápai takács céhnek 27 pontból álló magyar articulusai megerősíti. 1662. április 28-án, Pápán gróf Esterházy Ferenc, 1694. december 2-án, Pápán gróf Esterházy Antal, 1715. május 23-án, Pozsonyban gróf Esterházy József és Ferenc, s végül 1760. november 23-án, Pápán gróf Esterházy Károly ugyanezen oklevelet magyarul megerősítve újra és újra kiadták. Vargák. 1609. március 23-án, Pápán. Enyinghi Teöreök István a pápai vargák részére kiadja és megerősíti a Győr városi vargáknak a győri káptalan által 1607. évi szent György vértanú ünnepén kiadott és megerősített szabályait. Hártyán, magyar. Ugyanezt 1628. évi július 16-án, Pápán gróf Esterházy Miklós, 1660. évi március 26-án, Pápán gróf Esterházy Pál, 1662. április 28-án, Pápán gróf Esterházy Ferenc, 1680. május 17-én ugyanott ugyanaz, és végül 1760. november 22-én, Pápán gróf Esterházy Károly is megerősítette és külön-külön kiadta. 5 * 5 1608. január 12-re keltezve közli Kiss, 1996. 184185. p. Pest? Székesfehérvár? Szabók. Az oklevél külzetén egykorú följegyzés szerint a fehérvári szabó céh privilégiuma, az oklevélben pedig Nova civitas szerepel, melynek bírája és esküdt polgárai 1512-ik évben az ottani szabó céhnek terjedelmesebb szabályait megerősítik. Hártyán, latinul. Az oklevél szövege sok helyen olvashatatlan, az írás annyira elhalványodott rajta, hogy alig olvasható. Néhol az elhalványult sorok'későbbi időből származó tintával meg vannak újítva. Veszprém. (Veszprém vármegye) Tobakosok (alutariae). 1692. évi március 1-én, Bécsben I. Lipót király a veszprémi tobakosoknak huszonnyolc pontból álló magyar articulusait megerősíti, és ezt 1702. évben (hó és nap nem említve) Pápán gróf Esterházy Antal kiadja. Szempc. (Pozsony vármegye) Szempcen a szabóknak, a vargáknak, csizmadiáknak, kovácsoknak, asztalosoknak, kőmíveseknek és fazekasoknak voltak céhei és céh levelei, amint azt az 1745-ik évben készült és fölötte érdekes hivatalos összeírás részletesen is elősorolja. Lásd ez okmányt e- gész terjedelmében XIV. szám alatt. E szerint a szabóknak legrégibb céhlevele 1584- ből, a vargáké, csizmadiáké és kovácsoké XVII. század első feléből, míg az asztalosoké, kőmíveseké és fazekasoké a XVIII. század első negyedéből valók. Ez utóbbiak közül felettébb érdekes a fazekas céhnek azon kívánsága, hogy céhlevelük „magyar nyelven adassák ki, mivel egy német sincs közöttünk.” Az elősorolt adatokból s a pápai Esterházy levéltárban őrzött egyéb céhiratokból tehát világos, hogy már a XVI. század végén illetőleg a XVII. században, de még a XVIII. század elején is a céhek hazánkban sokkal inkább elterjedtek voltak, semmint azt gon88
