Lapok Pápa Történetéből, 1998
1998 / 5-6. szám - Reizner János: A Gróf Esterházy család pápai levéltárában őrzött céhlevelek
5-6. SZÁM LAPOK PÁPA TÖRTÉNETÉBŐL PANNICULUS SER.C. NO. 95. 1998 Reizner János A Gróf Esterházy család pápai levéltárában őrzött céhlevelek Szádeczky Lajos: A czéhek történetéről Magyarországon, című nagybecsű müvében az összes hazai céhekről kimutatást közölt. Minden helység neve alatt fölsorolta, hogy minő céhe volt, mely évben keletkezett, a szabadalmat ki erősítette meg, s hogy a szabadalmi levél magyar, latin, német vagy esetleg más nyelven van-e szerkesztve. Ezen rendkívül érdekes összeállításnál szerzőnek mintegy 5000 darab céhlevél állt rendelkezésre; azon céhlevelek, melyek az Egyetemi Könyvtárban, a Nemzeti Múzeumban, az Országos Levéltárban, az Akadémiai Levéltárban őriztetnek, s az 1877. évben, néhai Römer Flóris elnöklete alatt, megalakult céhbizottság által egybegyűjtettek. Bármily gazdag anyagkészlet állt is a tudós szerző rendelkezésére, a céhekről összeállított lajstrom a teljességtől nagyon messzi áll s nem csalódunk, ha azt állítjuk, hogy a céhek száma legalább is még egyszer annyira rúgott, mint amennyit a kimutatásból ismerünk, és a céhek keletkezésének dátumai is sokkal régiebbek, mint amilyenek a kimutatásokból előtűnnek. Az érdemes szerző is tisztában volt ezzel s müvének 66. lapján azt nyilvánítja, hogy „kívánatos volna, hogy az összes vidéki levéltárakban és ipartestületeknél őrzött céhlevelekről hasonló följegyzések a Történelmi Társulathoz beküldetnének, hogy idővel e lajstrom az egész országban megőrzött céhlevelek lajstomává lenne kiegészíthető. Ezt egy ember nem végezheti el, aki hozzájárul munkájával hasznos és hazafias szolgálatot tesz a tudománynak.” E fölhívásnak óhajtok eleget tenni, amidőn az Esterházy család pápai levéltárában őrzött nagyszámú, - eddig egészen ismeretlen - s legnagyobb részben a XVI. és XVII. századból fennmaradt céhleveleket ismertetem és azok közül az érdekesbeket egyúttal másolatban közlöm. Belatinc. (Zala vármegye) Mátyás király 1481. évi október 5-én (szent Ferenc hitvalló ünnepe utáni napon) Budán a bellatinci fegyvercsiszároknak és nyeregkészítő mestereknek megengedte, hogy céhet állíthassanak („more aliorum pol- litorum selli pariter et artificium societatem vulgariter ceh habentium, pro se libere societatem facere, ac singulis annis inter se magistrum hujusmodi societatis constituere possint et valeant, qui ipsam societatem regat”). Az oklevél a múlt század elejére valló egyszerű másolatban maradt fenn, anélkül. 83
