Lapok Pápa Történetéből, 1998

1998 / 4. szám - Pápai középnemesi házaspár végrendelete, a XVII. század közepéről

Lehet tehát a XVII. századi kisváro- si/végvári társadalmat kutatni, csak vissza kell nyúlni a forrásokhoz, nem szabad az ország más területein kimutatott tendenciákat automatikusan alkalmazni városunkra. Meg kell keresni, igaz néha kilátástalannak tűnő fáradtságos munkával, a fellelhető dokumentumokat, gondosan értékelni kell azokat, hogy mint a mozaik kockái előbb- utóbb egységes egészet alkothassanak. Tenné- szetesen a reális feltevések bemutatása, publikálása is fontos feladat, hogy a város történetével foglalkozó kutatók szűrőjén érlelődjön a

hipotézis valóságos állítássá.

*

A forráskiadás szempontjairól:

Mindegyik forrás kiadásánál célom a XVII. századi leírva kicsit döcögös. de fordulataiban. szókapcsolataiban, nyelvhasználatában egyaránt ízes magyar nyelv visszaadása volt. Ezt úgy lehetett legegyszerűbben elérni, hogy betű szerint írtam át az iratokat.'7 Feltételeztem. hogy a XVIII. század eleji másoló is így tett. (Valóban kevés a kimutatható elírás, félreolvasás a dokumentumokban, ezekre lábjegyzetben hivatkozom.) A mai helyesírás szerint, csak a szó megértésének, értelmének a legkisebb zavarát sem okozó esetekben javítottam a hibákat. Az író által használt betűk közül a hosszú 's" és az alul hurkolt 'z' betűket nem használtam, a számítógépes tipográ- fiában egyelőre megoldhatatlan problémák miatt. Azoknak a szavaknak, kifejezéseknek, amelyeket ma már nem használunk. így megértésük nehézséget okozhatna, lábjegyzetben

adtam meg a jelentését.

*

Néhány gondolat Liszkay Józsefről, akinek a források fennmaradása nagyobbrészt köszönhető: Balatonkisszőlősön született 1809- ben és Budapesten hunyt el 1888-ban. Református lelkész. író volt. Tanulmányait Szent- gálon kezdte, és Pápán folytatta, ahol 1831-ben elvégezte a teológiát. Tanító, majd akadémiai rektor volt Oszönyben.

A korabeli helyeírásra, kiejtésre a magyar nyelvtörténeti kézikönyvek mellett ajánlom: Úriszék. I. táblázat: A folyóírással írt XVI. század végi és XVII. századi szövegekben előforduló ékezetes betűtípusok és a II. Helyesírási táblázat című anyagokat.

1836-ban káplán lett Felsőőrsön, a következő évben teológiai ismeretei bővítése céljából Bécsben folytatta tanulmányait.

1843-ban visszatért Pápára a Kollégiumba, a teológia tanárának. 1848-ban lelkésznek választották. Nagyhatású beszédet mondott április 24-én, Pápán a forradalmat köszöntő ökumenikus ünnepségen. 1855-től Győrben volt lelkész. 1873-1877 között ismét Pápán működött. 1877-ben nyugalomba vonult és Budapestre költözött. Többször sajtó alá rendezte a helvét hitvallás magyar fordításait. Főként egyháztörténeti írásai jelentek meg. Pl.: A nagygyőri ev. ref. egyház múltja és jelene... Győr. 1868.. A pápai ev. ref. egyház levéltára 1510- 1811. Pápa. 1875. (Várostörténeti szempontból ennek megjelenése és az ún. Liszkay-gvüjte- mény anyagának kiválogatása a legjelentősebb alkotása.). Tóth Ferenc dunántúli szuperintendens életrajza. Bp. 1877. "s

Ő adta ki elsőként az alábbi két végrendeletet is.’4 Mi indokolta ismételt kiadásukat? Egyrészről, már a megjelenés korában is nehezen hozzáférhető, hírlapban jelentek meg. Másrészről. Liszkay kiadása nem érte el a XIX. század vége magyar történettudományának színvonalát. Sok a hiba. a pontatlanság a közlésben. Néhol önkényesen rövidebb hosz- szabb részeket kihagyott. Annak idején nem készült jegyzetapparátus a szöveghez. Úgy gondolom, hogy a pápai XVII. századi mindennapok életéhez, rokoni kapcsolataihoz lehet adatokat meríteni az alábbi néhány dokumentumból. többek között ezért is szükséges újabb kiadásuk.

Dr. Hermann István

*

Kutassv4" Mihály végrendelete

(1637. augusztus 17.)

Anno 1637 Die 17 Augusti

Én Kutassv Mihály41 ez festi betegségemben halandóságomat előttem viselvén Lel- * III.

s Varga, 1998. 315. p. és még lásd. Kövy. 1994. 622- 623. pT

Vö. 8., 9. jegyzet.

4(1 Kutas, több település neve Zala megyében. Csánki

III. 1985. 73-74. p. Kutasi család uo. 164. p. jelenleg a Kutasi család és Kutassv Mihály között rokonságot kimutatni nem tudok.

411620-ban, mint cseszneki várnagyot említik. I'abó. 1869. 211. p. 1621-ben. Michael Kutasi eiusdem

72