Lapok Pápa Történetéből, 1998
1998 / 2. szám - Litterae Ladislai Csáky de condendo monasterio Papensi Paulinorum
gustias. et conclaue recondamus, Confirmet- que Deus seras portarum nostrarum, uobis Religiosissimi Patres, Pater Johannj Alphonso Skotniczki Superiorj. Pater Georgio Vistokj. Pater Nicolao Mikulich, a Venerabilj Capitulo ad id specialiter designatis, et Sacro uestro Ordinj ex Simplici ac Sincero corde, hic in oppido meo Papensi, Domum lapideam, omni Ciuilj onere liberatam in platea, uulgo hoszu Vcza dictam’, cuius uicinus ab hac parte Vayuoda Pesthj. ab altera Gregorius koczkas, et quam ego proprys meis pecunys, mille Imperialibus emj. cum totali fundo et dominio. perennaliter dono, trado, ac resigno, ad uestram liberam dispositionem, Vestraeque habitationis commoditem. Adycio insuper Templum, in honorem Beatissime Virginis Mariae Annunciate Domine mee Clementissime, ex tenuj facultate mea, quantocius a fundamentis edificandum. Quod ut deus, et Mater Dej ac omnes Coelites secundent, perque hec media fidei Catholice incrementum largiantur, meque cum charissima Coniuge mea Magdalena Bottianj, filys Sigismundo, et Paulo, ac filia Barbara, ad laudem nominis Suj in hac uita conseruent. et in futura beent, uos Patres Religiosissimi et charissimj humiliter exoro, ut tam in uita. quam post mortem, in precibus et Sacrifices Vestris, nostri memores estote, et fidem Catholjcam auita deuocione promouete. In quorum fidem ac Testimonium, do uobis Praesentes litteras. Sigillo, et manus nostrae Subscripcione roboratas. Datum in arce nostra Papa uigesima prima Juny Anno Domini Millesimo Sexcentesimo Trigesimo4 Octauo. Ladislaus Chiaky manu propria Hátoldalán: 1638^ 21 Juny Donatio et Fundatio Domus Papensis et eodem monasterii Papensis. Helyesen 'dicta' lenne, mivel az ’in piatea’ kifejezésre vonatkozik. * Elképzelhető a dátum javítása. (Vő. Bakonyvári: im. 50. p.) A dátumot 1780 táján „A pápai pálosok két iskola épületére vonatkozó iratok jegyzéke” készítésekor 1628- nak olvasták. Documenta Artis Paulinorum II. 173. p. Atjavitva 1628-ra. (Vö. Bakonyvári: im. 50. p.) Csáky László oklevele A PÁLOSOK PÁPAI KOLOSTORÁNAK MEGALAPÍTÁSÁRÓL Mi. Csáky László6, a Római Szent Birodalom lovagja, a szent császári és királyi felség udvari tanácsosa, a pápai véghely főkapitánya, és ugyanannak a helynek a földesura stb, jelen levelünkkel tudtul adjuk mindazoknak, akikre tartozik, hogy illendőnek éreztük, hogy az isteni bőkezűség irányunkban megmutatkozó sokféle jótéteménye miatt, amelyeknek, bár arra méltatlanok voltunk, mégis kezelőjévé tett az isteni jóság, ha nem is annyira, amennyire illenék, legalább annyira, amennyire képesek vagyunk tevékenységünkkel. a bennünk lévő isteni jótéteményeket mindig szíves lélekkel ápoljuk, és annak adjuk vissza a kapottakat, akié lesz mindenek előtt a tisztelet és a dicsőség. Már nyolc év múlt el azóta, hogy az e hely feletti uralmat, valamint a katonaság vezetését az isteni kegyelem nekünk átengedte, hogy ezek a válIáinkra helyezett terhek az oltároknak és a tűzhelyeknek szolgáljanak — ezt mindig leginkább bennetek találtuk meg7 8 9 * — s hogy ne csak a ránk bízottak testével és vagyonával, hanem leikével is, végül pedig a katolikus hitre való visszatérés előmozdításával is törődjünk. Mert noha ez a hely nagyrészt katoli• 8 kus, sőt a szerzetesek különböző közösségei igencsak vigyázták és lakták, mégis mindezek már száz éve úgy elpusztultak.6 hogy nem 6 Csáky László (megh. 1655.) Csáky István és Wesselényi Anna fia, Léva Tata és Pápa várainak főkapitánya, Komárom (1646-1655) és Zólyom (16457-1655) megyék főispánja, országbíró (1649-1655). Irodalom, általában a Csáky családra (Csáky Lászlóval szinte senki nem foglalkozott eddig): Sváby Frigyes: A körösszeghi és adorjáni gróf Csáky család genealógiája. In. Turul, 1891. 35-38. p. Doby István: A gróf Csáky család címere. In. Turul, 1891. 192-194. p. A köröszsegi és adorjáni gróf Csáky család története, I/l- 2. (Oklevelek 1229-1818.) Kiadja. Bunyitai Vince - Bártfai Szabó László, Budapest, 1919. 7 Mármint a pálos szerzetesekben. 8 Korábban a ferenceseknek volt kolostora a városban. Több háztulajdonnal, malommal rendelkeztek a porvai és a nagyvázsonyi pálosok. Több tulajdona volt a bakonybéli bencéseknek. Háza volt Pápán, és a török időkben a városban éltek a zirci ciszterci szerzetesek is. 9 A feljegyzések szerint az 1560-as években hagyták el az utolsó ferences szerzetesek a várost, ebben az idő50
