Lapok Pápa Történetéből, 1997
1997 / 4. szám - A Gróf Esterházi család pápai levéltára
azokat gróf Esterházy Miklós nádor gr. Esterházy Lászlónak kezeihez adta. 1641. A pápai és devecseri uradalmak leltára, a midőn azokat gr. Esterházy István gr. Csáky Lászlónak átadta. 1649. Gr. Esterházy László és gr. Csáky László országbíró között a pápai és gesztesi uradalmak iránt létre jött barátságos egyezség. 1655. Gr. Esterházy Farkas mint Esterházy Pál és Ferencz testvérek meghatalmazottja a pápai vár és hozzá tartozó birtokokra nézve 7000 írtnak a véglai Horváth család részére való letétele mellett a nevezett családdal egyezséget köt. 1656. Véglai Horváth Zsigmond és neje véglai Horváth Ilona, néhai gr. Thurzó Mihály visszamaradt özvegye az esztergomi káptalan előtt Pápa vára, mezővárosa és a hozzá tartozó uradalmakra nézve fennforgó bármily jogaikra vonatkozólag visszavonhatatlan örökbevallást eszközölnek gr. Esterházy Pál és Ferencz testvérek és azok örökösei javára. 1660. A »Marok« nevű malomnak gr. Esterházy Pál és Pesthy Ferencz közt történt adásvételére vonatkozó szerződés. 1661. Királyi engedély galánthai gróf Esterházy Ferencz részére, hogy harmadízü vérrokonát Illésházi Ilonát nőül vehesse. 1664. A Marok malomban levő részüket Molnár Márton és György engedményezik. Egy másik részét pedig Hóra István zálogba veszi. 1665. Pesthy István a Marok malomból bírt részét eladta. - Szolgabírói tanúsítvány arról, hogy az összes testvérek és atyafiak a Marok malomban bírt részeiket Pesthy Ferencznek engedményezték. 1671. Királyi jóváhagyás a gr. Esterházy Ferencz által a győri jezsuitáknak 1000 tallérért eladott egy pápai ház tárgyában. 1672. A veszprémi káptalan a győri jezsuitákat pápai kőházukba bevezeti. 1703. Gr. Esterházy Antal pere a korcsmát tartó pápaiak ellen. . 1720. Károly király a pápai uradalmat gr. Esterházy Józsefnek és Ferencznek adományozza. 1726. Vizsgálat gr. Esterházy József és Ferencz kérelmére a Pápa mezőváros és Böröllő puszta közötti határok iránt. 1731. Károly király gr. Esterházy Ferencznek Pápa mezővárosban évi és heti vásárok tartását megengedi. 1736. A győri káptalan előtt Martonfalvai Ádám pápai köházát és ugyanottani malmát elzálogosítja. És így folytathatnék tovább is a pápai regestákat, melyek a fentebbiekben mint szemelvények az elenc- husok két testes kötetéből lőnek kijegyezve. Az elenchusok másik két testes kötetében az ugodi, devecseri uradalmakra és egyéb jószágokra vonatkozó okmányok kivonatai vannak felsorolva. Ezek sorából is ugyancsak szemelvényül a következőket ismertetjük: 1332. Károly királynak a veszprémi káptalanhoz intézett két rendbeli parancsa, hogy az általa Chenig comesnek adományozott és Ugod várához tartozó összes jószágok határai bejárassanak, s úgy ezekbe valamint Pereszteg avagy Kicsin-pereszteg, Kapitás- Pereszteg és Tucand vasvármegyei helységek birtokába nevezett comes bevezettessék. 1332. Az Ugod várához tartozó Teszér, Saág, Neugér, Ach és Újfalu határainak bejárása Chenig comes érdekében. 1360. László fia István (filii Nicolai de Punye) Béb helység fele részéből álló birtokát a győri káptalan előtt Chenig Istvánnak és Péternek 30 márkáért örökbevallja. 1425. Zsigmond király a noszlopi nemeseket Noszlop helységbe visszaiktatni rendeli, mely helység részben az ugodi várjobbágyok, részben a beéli apát, részben Garai nádor, részben pedig Chenig comes által birtokoltatott, a mely helyen boldog Margit szűz tiszteletére emelt szentegyház is létezik. 1526. János király egész Ugod várát tartozékaival együtt, nevezetesen Ugod mezővárost, Olaszfalut, Zeucht, Fenyőfőt, Theőcsért, Saághot, Neügért, Byb-et, Petendet, Nyárághot, Norápot - Veszprém megyében fekvőket - Zergin vasmegyei birtokot s a Noszlopban levő birtokrészt, úgy a veszprémmegyei egész Dersthio (!) jószágot Mathusnai Jánosnak, feleségének és örököseinek örökadományul adja. 1532. A kapomaki convent előtt váraljai Horváth János és neje thallóczi Bánfi Magdolna és fiuk Horváth János Ugod vára és a hozzá tartozó javak, úgymint Ugod, Béb, Nyügér, Saágh, Olaszfalu, Síit, Teszér, Fenyőfő, Noráp, Nyarágh helységek, a noszlopi birtokrész, Petend helység és a Bakony nevű erdőnek egyformán elosztott egyik fele részét Choron Andrásnak, Margit feleségének és azok örököseinek 2600 fiiért örökbevallják. 1532. Váraljai Horváth János Choron Andrást biztosítja, hogy Ugod vára és az ahhoz tartozó javaknak őt illető azon fele részében, melyek Choronnak legjobb jogczímen vannak birtokában, semmiféle ürügy alatt háborgatni nem fogja, sem övéi által háborgattatni nem engedi. 1535. Ferdinánd királynak hozzájárulása azon két rendbeli örökbevalláshoz, melyeknél fogva váraljai Horváth János és nejethallóczi Bánfi MagdolnaésJános fiúk Ugod vára és tartozékainak egyik felét 1532-ik évben a kapomaki convent előtt 2600 frton, a másik egyenlő felét pedig a veszprémi káptalan előtt 1535-ik esztendőben 3200 frton Choron Andrásnak és felesége Margitnak, valamint örököseiknek eladták. 1539. A veszprémi káptalan előtt kötött csereszerződés, melynél fogva Mathusnai Kristóf egész Ugod várát tartozékaival, és pedig Fenyőfő. Saágh, Zeiith, Nyügér, Olaszfalu, Béb, Nyárád, Noráp helységeket, a noszlopi részjószágot, úgy Petend és Dersthó birtokokat (mind Veszprém vármegyeiek), végül a Vasvármegyében fekvő Zergény helységet cserébe átengedte 24
