Lapok Pápa Történetéből, 1997
1997 / 3. szám - Pálosok Pápán
Az ősi plébániát 1659 körül állítják vissza. Az első lelkipásztor Vépi Benedek. 1660. április 12 és június 8. között gr. Esterházy Pál visszaveszi a reformátusoktól a plébánia templomot. Esterházy erőszak eszközeivel cselekszik. Devecserből hozott zsoldos német katonasággal nemcsak a templomot veszi vissza, hanem lefoglalja az iskolát és a protestáns lelkészeket száműzi és a tanuló ifjúságot szétveri. 25 jobbágyot hatalmi szóval tesz katolikussá. Az erőszakoskodások miatt ezen időben 600 szabados és mesterember elhagyja Pápát. A pálosok temploma a plébánia felállítása után is a katolikus hitélet egyik erőssége és éltetője maradt. Hívek tömegei keresték fel nemcsak a városból, hanem a távoli vidékről is. A szentségekhez való járulás és a misehallgatás legnagyobb része tovább is a pálosok templomában bonyolódott le. Körmeneteket és a templom búcsúnapját messze földön ismerték. 1740-ben P. Mokkos József buzgósága indítottad a Kálvária létrehozásának mozgalmát. A közkedvelt és áhítatot keltő hely hat év fáradozása után elkészült. A mesterséges domb összehordásán 300 ember dolgozott, míg a keresztek, a kápolna és az öt, fájdalmas rózsafüzér titkait megelevenítő szobrok és épületek a pápai céhek munkái. Pápa lakossága között a XVII1. században németek is voltak. Ezért a pálosok templomában a szentbeszédeket magyarul és németül tartották. A kiválóbb szónokok beszédeit nagy tömegek hallgatták és vidéken is nagy érdeklődést keltettek. A letelepülés éveiben megalapították a Rózsafüzér Társulatot. Ez az üdvös intézmény kimondhatatlan sokat segített a pasztorációs munkában. Két részre oszlott, az egyik társulat magyar, a másik pedig a német lakosság számára. A hívek igen nagy része tartozott hozzá. Népszerű volt nemcsak a városban, hanem a vidéken is. A két társulat legfőbb védője a veszprémi püspök volt, igazgatója pedig a mindenkori perjel. A szervezés nehéz munkáját és a társulat irányítását a magyar és a német hitszónokok végezték. A pálosok föiinnepén a legméltóságosabb Oltári- szentség szerzésének emlékünnepén, Űrnapján a legnagyobb fénnyel tartották meg a szentségi körmenetet. A körmenet megrendezése a Rózsafüzér Társulat kötelessége volt. Minden harang szólt. A pálos templomból kiinduló körmenet a plébánia templom felé tartott, ezt megkerülve a négy sátornál elvégzett szertartások és áldások után visszatértek a rendi templomba, a körmenet annyira fényes volt és akkor tömegeket mozgatott meg, hogy még szombathelyi résztvevői is voltak. A plébánia felállítása után is sokáig a pálosok rendezték az úrnapi körmenetet és csak későbbi időben tartotta meg a plébánia, a pálosok pedig az ünnep után következő vasárnapon. A Rózsafűzér társulatot II. József törölte el a pálosrenddel együtt. Később a ferencrendiek felújították és a lelkipásztori munkába állították. A pálosok pápai működésének közel másfélszázados történetében igen fontos és páratlan értékű fejezete a tanítói munka. Ezzel a tevékenységgel igen nagy részük volt a pápai és környék katolicizmusának újraéledésében és felépítésében. A letelepedés után 1638-ban alighogy felépül a templom, máris az iskola felépítésére gondolnak. Sem Pápán, sem pedig a környéken nem volt ebben az időben otthon, ahol az ősi katolikus világnézet szerint nevelték és oktatták volna az Egyház gyermekeit. Gróf Csákyhoz fordulnak, hogy építsen iskolát. Kérésük rövidesen teljesül. Az iskola kezdetben két tantermes. 1761-ben épül fel az emeletes iskola. Homlokzatán a Jézus anyjának, Szűz Máriának szobra áll. Az emeleten színházterein volt, amelyben színielőadásokat, szentgyakorlatokat és a Mária Kongregáció gyűléseit és ünnepségeit tartották. Fr. Csuklich Mihály volt az első iskolamester. A rend generálisa 1698-ban Turóczy Bertalan pap tanárt küldi ,,pro docendis scholis”. Nem lehet eldönteni, hogy mi volt a pápai pálos iskola. Azt sem tudjuk biztosan, hogy hány osztályból állt. Lehetséges, hogy az előkészítő osztályokat és gimnázium négy osztályát foglalta magába, amelyet a magiszter tanított. Az egy tanár, a magister scholarum vezetésével és tanításával fennálló iskolarendszer abban az időben általános szokás volt. Más szerzetes iskoláknál, és a protestáns iskoláknál is találunk hasonló helyzeteket. A pápai pálos algimnáziumban minden kétséget kizáróan, a syntaxis 1721-ben tűnik fel először. Ekkor Szigethy Antal az iskola magistere és a tanára, Fr. Márton Hilarion pedig a parva magistere. Négy évtizeden keresztül ezután két tanár tanít. 1761 -ben felállítják az összes osztályokat és így „archigymnazium” lesz az iskolájuk. P. Rosty Miklós igazgató leírásából ismerjük a pálos gimnázium rendszerét. Az akkori szokásban levő rendszereket összefoglalta és a rendi szellemnek megfelelően kibővítette. Az akkori gimnáziumok oktatásban a legfontosabb tárgy a latin és a görög volt. A két tárgy a tanítási rendszer tengelye. A földrajz, történelem és mennyiségtan oktatására sokkal kevesebb időt fordítottak. A magyar nyelv tanítása még mostohább elbánásban részesült. Egy két színdarab magyar nyelvű előadásával sok helyen a magyar nyelv oktatásának fontos kérdését meg is oldották. Nem így a pápai pálos gimnáziumban. A pápai pálosok minden évben több színdarabot rendeztek és adtak elő magyar nyelven. A városnak mindig élmény volt egy ilyen előadás. A magyar nyelv ápolására és tanítására a növendékekkel minden héten magyar gyakorlatot írattak. Ezek megbeszélése, megírása és kijavítása a magyar nyelv akkori tanításának módszere volt. A pápai pálos iskola a magyar szellem és nyelv erőssége volt. Messze földön ismerték és híres volt iskolájuk. A pálosok arra törekedtek, hogy a tanuló ifjúság ne csak sokat tudjon, hanem a tanulmányokkal az emlékezőtehetséget, az ítélőképességet pedig a mennyiségtani feladatokkal fejlesztették. A pálos nevelés főcélja: az ifjúságot az Egyház és a haza szolgálatára kiképezni. A vallási és 16
