Lapok Pápa Történetéből, 1997
1997 / 3. szám - Pálosok Pápán
(ti776), Nemes Sarabok (Scharneck?) Pál (ti776), Krausz Renata (ti777), Nemes Thanhoffer Józsefné, N. Krausz Anna Mária (ti 778), Králik Pál (ti 778), Srecnczei Zsuzsánna (ti778), Nemes Thanhoffern Anna Mária (ti779), Nemes Paraicz Ferenc (t 1780), Polinger Ignác (ti780), Nemes Paraicz Erzsébet (-), Kis Éva asszony (ti 781), Percei Ferenc, főszolgabíró (t 1781), Nemes Tornyáczki Julianna (ti782), Nemes Szombathely Márton (ti783), Nemes Káldi Jánosné, Nemes Lendvai Klára (ti 784), Zsoldos György (t 1784). A templomkriptában eltemetett 23 pálos nevei további adalékul szolgálhatnak Bakony vári Ildefonz értékes munkájához, melyet a pápai pálosokról írt 1896-ban. A megörökített világi nevekből képviselve látjuk Pápa város XVIII. sz. második felének katholikus társadalmát. A város ma más képet mutat; azokból a nevekből ma egy-kettő szerepel még Pápán, nagyobb részben más nevekkel, más családokkal találkozunk. A régi idők emlékei vonulnak föl előttünk, amikor a kriptában porló maradványok közül visszajövünk. Legnagyobb részben Mária Terézia korának képe van szemeink előtt, a magyar katonai vitézség és a magyar faji erő pihenő emlékei. A magyar társadalomban akkor még nem pusztított az internacionalizmus nemzetölö mérge, Isten és Haza fogalma töltötték be a magyar szíveket. Azok, akik a szent hely közelébe kívánkoztak haláluk után is, pihenjék örök nyugvásukat. Fölöttük ismétlődik mindújból az Áldozat, fölöttük száll minduntalan a buzgó imádság és Istent dicséri az ének. az elhaltak és nagy Magyarország gondolatában egyesülnek. Jankó László * Pápa és Vidéke 1920. szeptember 19. 1920. szeptember 26.. 1920. október 03. Pálosok Pápán* Január 15-én volt az egyetlen magyar származású szerzetesrend, a pálosrend védőszentjének, Remete Szent Pálnak az 1600 éves jubileumi ünnepe. Az öskereszténység kiváló hírnevű szentje életével és példájával elindítója lett a keleti remeteségnek, a középkorban pedig Özséb esztergomi kanonoktól alapított remeterendnek, a pálosrendnek, az 1600 éves jubileumkor városunk is részt kér a megemlékezésből. 300 évvel ezelőtt a végvári élet-halál harc véres küzdelmeiben telepedtek le Pápán Remete Szent Pál fiai. 150 éves pápai működésük maradandó nyomokat hagyott városunk történelmében. Ok építették fel az Egyház romokban heverő épületét, tanítói és művészi tevékenységükkel pedig messze földön gyarapították Pápa hírnevét... A pálosok letelepedésének évében vagyunk... a háromszáz év előtti Pápa utcáit járjuk... Utcákat csak a jelenlegi Bástya-utca és a Tapolca közötti részen láttunk. A város jóformán a mai Belvárosból áll. A házak legnagyobb része egyszerű, szegényes, füstös, agyagból tömött viskó. A vár az északi részben teljes épségben áll... hatalmas falakkal megerősítették. A város keleti oldalán folyik a Tapolca, hatalmas tavakat alkotva. A Tókert szép villái helyén náddal félig benőtt halastó terül el. A város mintha egy sziget volna... valóságos tenger veszi körül. Érthető is. Állandó a harcizaj. A török minden nap meglepheti a végvár maroknyi népét. A Fő téren, a belső temető középpontjában a mostani nagy templom helyén a középkorban épült szentegyház áll. A XVI. század közepén a reformátusok kezébe került. A hódoltság után egy szemlélő így ír róla:,.Szerfölött régi és igen nagy... három igen díszes ajtója van. A győri katedrálist leszámítva, nincs Dunántúlon hozzáfogható. Bádoggal fedett két tornya van. A templom alatti három kripta közül a szentély alatti a legrégibb”. A Plébánia: Historia Domusa szerint már 1478-ban megteltek. A templomot, a mellette levő temetőt védőfal veszi körül. A közelben van a reformátusok lelkészlakása és iskolája. Katolikus hitélet nincs... még nyomait sem igen lehetne feltalálni. A legutolsó pap - a mostani Szent László- utcában lévő Szentferencrendi zárda szerzetesei - 1560 táján hagyják el a várost. Az Egyház romokban hever. Veszprémben, a püspöki városban 70 évig nem volt szentmiseáldozat. Dunántúl kétharmad részét magába foglaló, szent Istvántól alapított egyházmegyénknek templomai 95 százalékban romokban hevernek. Alig egy-kettő menekül meg. A templomok köveit a török a várak megerősítésére hordatja el. Pápa környéke is lakatlan. A vidék népe a végvárban talál menekvést... Az Egyháznak papjai sincsenek, hívei pedig megfogyatkoztak. Ezért írja Szijjártó Lukács Szenczi Molnár Alberthez: „Pápán nincs semmi viszálykodás a religió dolgában.” 1630-ban Pápa és körülötte elterülő birtokok gróf Csáky László kezébe kerülnek. Csáky vallásos és hitből élő katolikus föúr. Legelső feladatának a katolikus Egyház visszaállítását tartja. Erőszak eszközeihez nem nyúl. Szerzetesrendi letelepítésére gondol, melynek tagjai az éjjeli és nappali imával, tanítással és jó példa adással a romokban heverő Egyház felépítői lesznek. Összeköttetései miatt a magyar eredetű pálosok Pápára telepítését határozta el. A pálosrendet Özséb esztergomi kanonok alapítja a XIII. században. A rend magyar föld szülötte és izig-vérig magyar. A ruhája miatt az egyszerű nép fehér barátoknak hívja. Ha igaz az, hogy minden kultúra lelke a lélek j
