Kulturális Hírek, 1949. november-december

1949-11-03 [0789]

/A dollár kultúrája, folyt.*/ SzXB ES/P 3?r Az amerikai tömegek "kulturális átképzéseTwr'i sajátos leltárába tartozik a babona, Kudrevatüh idezi Howard Whitoman "Szerencsével kereskedők" cimü könyvének azt a «mállapitását, hogy a"f ej letten intellektuális" Ne wYo jókban 15 centeBÉk bárki olyan uvegecskét vásárolhat, amely "temetői földet" tartalmaz, egy dollárért "szemmel verés ellőni "gyertyácskát, tiz dollái^akpedig "hulla szemöldökét rejtő amuiettet" szerezhet be, amely a^Jtalizmánárusitő" szerint nagyon hatásos szer. Vagy a nyulláb. Ha az amerikai jó erőben akar 1 enni^Hbtanácsos, hogy a zsebében nyullábat hordjon* A babona, köztudomásúan a tudatlansíig gyümölcse. Ez f olikto jellemző a kapitalista Amerikára, Az amerikai monopolisták nem sajnálják azt az összeget, amit az uj , támadó háború előkészítésére fordítanak, az amerikai kongresszus ezzel egyidőben viszont erősen csökkentette a kulturális szükségletek fedezésére szolgálé, anélkül is nyomorúságos előirányzatot. Az Economic hnowts megállapítása szerint az Egyesült Államokban 'kulturális szükségletek fedezésére előirányzott Összeg az 1948/49-es költségvetési évben a nemzeti jövedelemnek csupán 2.5 százaléka körül mozog. Egy másik sajtóorgánum, a Pro le tarion News loslfikezi, hogy az Egyesült Államokban 2 1/2 millió analfabéta, tovőlmá nyolcmillió olyan ember él, aki öt osztálynál többet nem végze^L, Az USA-U^L tehát tízmillió teljesen Írástudatlan és, félanalfabéta él, íöfcré szről az amerikaiak zsebében tízmillió nyulláb rejtőzik. Ez a dollár-ország "kultúrájának" rérlego írj a I .Kudrevatüh, Az amerikai imperwMisták a "civilizációnak

11 ilyen ajándékait akarják exportálni ^Begész földgolyóra, /MTI/