Kulturális Hírek, 1949. november-december

1949-11-25 [0789]

"A^j^snagyobb ertek az ember" - A Szovj et unióban az állata gondoskod^Ka munkát;védelem ég a munkaviszonyok állandó javításáról EMm G^WT/SO/P Tr H o s zk V á b'ól jelenti.,.. ^Wk A Don-medencében nemrég skót banyaszküldöttség járt ós a küldöttség tagjai élénken érdeklődtek, milyen intélMklé sek védik a Szovjetunióban a bámészok biztonságát és egészsé^fck, A skót küldöttség' egyik tagja, amikor beszámolt benyomd sair<ÍBk megállapított a, kogy a Szovj ot unióban látta először, hogyan W^ot géppel a bányász biztonságának teljes védelmével kitermelni a slBfcet. •- keringi emberéletet lehetne megmenteni, ha az angol báiryákbaSfeis ugyanilyen munkásvédő berendezéseket szerelnének fel - jegyezte mog keserűen egy másik skót bányász. A skót bányászok elragadtatva nézt k, bog, a szovjet bányászok milyen kitűnő viiagitás mellett, szinte nappali fényben végzik munjfcájukat, hagy érdeklődéssel nézte a azt az ejtőernyős berendezőst^L amely a drótkötél elszakadása esetén meg ák ad ály o z za a f elvono^kzuhanásáét. láigRk szovjet bányákban egyetlen gépet som sz ab ad üzembekel yezni addig, mig nincs ellátva megfelelő védőberendezéssel, addig Angiiá^^még ma, is a homályos, kétértelmű, 1911-évi munkásvédelmi törtöny van érvényben. A oány atulajdonocok mindig megtalálják a kibuvókat^ktörvériy alól és büntetlenül elmulaszthatja

1

: a védő szerkeze t^^kf elszoióLését. Kern csoda, hogy • a óangol szonipárban minden ezer Tornya sz közül, több mint 4oo-at ér baleoot. Az angol bányászok sárikban ezenkivül évrol-ővre jobP-n terjed a tüdovősz. A Szovj ot unióimé%m&' régesrégen elmúlt az az idő, faikor a tüdőbaj még a "b áiyászf^ostora" volt. A szovjet banyákban a kőszénfejtő gépek pormetel^Lf elszór elé osol vannak ellátva, amelyek harmincad részére coöliHktik a por képződését. A Szovj etunióban TMBICsad: a szénbányászat dolgozóiról gondoskodnak ilyen alaposan.^•kapitálista országokkal szemben a Szovj et unióban a munkás ve delem riSfcílam ügye. Az ötévé terv során például ötmilliárd rab ált jxányo^fck elő munkásvédelmi és műszaki védőintézkedésekre. A Szevjetuaiő 17 kutató intézetében és labo rátéri urnában állandó munka f olyikká egy a de lg. z óknak minél biztonságosabb munkaviszonyokat toroti^konok és megelőzzék a különféle ipari megbetegedéseket. A kapitalista országokban^Munkásnak nemcsák munkaruháját, hanem esetleg mag a szűksége^Bredőszemüveg t is aj át pénzén kell megvennie.' A Szovjetunióban a mtMkáo az al iámtól ingyen iná nt, mire munkájában szüksége veML ... /roi-ytMr./ LH