Kulturális Hírek, 1949. március-április

1949-04-12 [0786]

Ember Győző-: Magyar parasztraozgalóm 1848-bon KJ/KJ/tík Tr 1848-49-es forradalmunk éa s zabadságharcunkb ukásában az i3 szerepet játszott, hogy nem sikerült Magyarország polgári demokratikus átalakulásának széles tömogbázist biztosítani, A jobbágyság volt ennek az átalakulásnak fő tartaléka és a parasztfelkelés' lehotőségo adta mog a márciusi pesti események súlyát, A március 18,-i pozsonyi országgyűlés elfogadta ugyan a jobbágytorhek örök időkre való megszüntetését, oz azonban nem elégithotto ki a parasztság széles tömegeit, szegődményes jobbágyókat, zselléreket. "A magyar paraszt kitört - irja Ember Győző - a^zok közül a gazdasági és társadalmi korlátok közül, amelyek közé a magyar történetnek rendi századai kényszerítőtték". Ember'Győző bő és uj levéltári anyaggal bizonyltja fenti tételének igazságát. Felvázolja az 1848 előtti Magyarország agrár- . viszonyait, majd összeveti a jobbágyfelszabadítás eredményeivel. Joggal jut arra a következtetésre, hogy a birtokviszonyok a márciusi törvények után is lényegükben változatlanok maradtak és hogy "a mezőgazdasági hübériaégot minden vonalon csak ogy gyökeres földbirtokreform számolhatta volna fel". Erról azonban a földbirtokosok mit sem akartak tudni. Ez váltotta.ki a parasztmozgalmat: földfoglalásokat, erdők,, irtványföl dek utáni szolgáltatások, szolődózsma megtagadását, A szerző arra is rámutat, hogy & hatóságok ellőni lázadások alapjában véve szintén nom sérelmek orvoslását célozták, hanem a birtokviszonyok megváltoztatását ós ha nom is tudatos formában, do a fennálló gazdasági-társadalmi rend ollen irányultak, A parasztfelkelésekkel kapcsolatban igen fontos a szerzőnek az a megállapítása, hogy a kamarilla ezokot a mozgalmakat i --különösen nemzetiségi vidékekon - arra igyekezett kihasználni, hogy Kp,ssuthóknak nehézségeket támasszon, do n ennek nem szabad túlzott jelentőséget tulajdonítani, mintahogy ezt hivatalos körök totték", aki ezzel is diszkreditálni akarták a parasztság megmozdulását és elleplezni annak igazi okát, VLagyarország polgári demokratikus átalakulásának neme vezetóse mutatkozott meg abban is, hogy a kormány "mindvégig mereven utasító ós elítélő volt a perasztmozgaImákkal szembon", sőt fegyvoros erővel is fellépett ellonük. A parasztság igazi iiazafiaága, nomzetfonntartö kószsó gc h amit Ember Győző ugyanosak kiemel - annál nagyobb dioóórotot érc mol.'Noha a parasztságnak minden oka megvolt az ológodctlonsógro, mér Kossuth 'zászlaja alá scroglott a szabadság ós nemzeti lét védelmére,j ellentétben az akkori /ós mostani/ "belső bitangokkal", Embor Győző könyvo / mely a Szikrában.nemrógon megje' "Porradalom ós szabadságharc 1848-49-bon" oimü gyüjtomónyos raü egyik nulmánya/ köZolebb visz ennek a számunkra olyan nagyjelentőségű kora megértéséhez. /folyt, köv,/