Kulturális Hírek, 1949. január-február

1949-02-22 [0785]

Huszonhat romániai magyar elbeszélő válogatott novellája u p/HM/P Tr Bukarestből jelentik: A bukaresti állani könyvkiadó első magyarnyelvű irodalmi kiadványai között mint kiemelkedő müvet említi meg a romániai kritika a "Huszonhat elbeszélő válogatott novellája" cimü 34o oldalas gyűjteményt, amelyben a felszabadulás utáni romániai magyar irodalom először jelentkezik e3ysea.es összefoglalásban . Ebben a kötetben a Romániában élő és dolgozó magyar irók elbeszéléseit gyűjtötték össze. Válogatá.suk szempontja az volt, hogy a gyűjteményben a felszabadulás után alkotott irodalmi termékek foglaljanak helyet, vagyis azok az irodalmi termékek, amelyek meg Írásánál az irót nem gátolták tiltó parancsnok vagy egyéb megszorító intézkedések. Ez a válogatás magyarázza; hogy a kötet névsora nem teljes és kimaradtak belőle olyan irók, akik a mai romániai magyar irodalomnak számontartott értékei, de akik a felszabadulást követő idők küzdelmeiből mos sikon vették ki részüket. Ha azonban a "Huszonhat elbeszélő válogatott novellája" még nem is teljes egész, mégis átfogó képet nyújt a'romániai magyar prózairodalomról és ennek érdeklődési köréről. Ez az uj kiadás a többi közt a következő erdélyi magyar irók novelláit foglalja ösa,e: Asztalos István. Nagy István, Szemlér Eereno, Tomcsa Sándor, Tompa István, Sütő András, Gagyi László, Kováos György, Kőműves Géza, Berde Mária és még sokan mások. A könyvben jelentkező t Ima kör : a hivatását megismerő dolgozó ember, a száz év előtti forradalom, a falu ébredése és igy tovább. Hozzá kell tenni, hogy a könyvben felsorakozó irók a tárgyválasztásoh tulraenőon nemcsak elbeszélik • témájukat, hanem majdnem kivétel nélkül maguk is állást foglalnak. A mü, mint a bukaresti kritika is megállapít ja , kiemelkedő j elantősegti a romániai magyar irodalom fejlődése szempontjából. AlTl/ ősrégi várost tártak fel Grúziában T SzÁ/SzA/P Tr Tbilisziből jelentik: Grúziában, a Kaukázus déli lejtőjén, nagyjelentőségű ásatások folynak. A leletek azt mutatják, hogy itt körülbelül Kr.e, a II. század közepén fontos kulturális központ volt. A feltárt sírokban ékszereket, baltákat, tőröket és gyűrűket találtak, kéménynyel felszerelt agyagkemencáket, kőedényeket, oltárokat tártak fel. A lakosság valószínűleg a nagy ökör-szobrok előtt mutatta be áldozatait. A régészek 17o négyzetméter alapterületű épitmány maradványaira bukkantak, amelynek négyméteres folai voltak. /MTI/, ~