Kulturális Hírek, 1949. január-február

1949-02-20 [0785]

Thomas Marin a vádlottak padján u Dé/Dé/P Tr Thomas Mann legújabb regénye, a "Doktor Faustus", amely magyar nyelven is megjelent, különös irodalmi vit a elindít ója lett. A regény Adrián Leve rkührr képzel ctbell német zeneszerzőről szól, aki a tizenkét-hang jegyű rendszer alap­ján alkotja zenemüveit. Thomas Mann tébolyodott, művészként jellem­zi Lever kühnt,- aki az alkotók magányos, jeges bércein vándorol. Sokan Nietzsche, mások Bartók Béla vonásait vélték felfedezni • v Adrián Leverkühnben, A világsajtó most beszámol arról, hogy ArnoliS. Sohönberg amerikai zeneszerző több magára nézve s értő .következ­tetést vont le Thomas Mann regényéből. Elsősorban, azt veti szemé­re a regény Írójának, hogy nem tüntette fel kellő világossággal Sohönberg kizárólagos érdemelt a tizenkét hang jegyű rendszer fel­fedezésében. Ezt az írói tisztességgel összeegyeztethetetlen cse­lekedetnek bélyegzi. Thomas Mann, akit régi, baráti tetpesólatok fűznek Sehöaberghez, ezek után tapintatból külön nyilatkozatot csa­tolta tott a regény valamennyi kiadásához. A nyilatkozat "korunk nagy zeneszerzőjének és zeneelméleti szakértőjének" nevezi Sohön­berget, egyben mélt at ja érdemeit a t izénké t-hangj egy ü rendszer fejlesztése körül. A nyilatkozat azonban korántsem elégítette ki a sértett művészt, aki fokozott hevességgel folytatja vitáját. Thomas Mann legújabb válasza ismételten el­utasítja Sohönberg igazságtalan vádjait és bebizonyítja, hogy a tlzenkét-hangjegyű rendszert annakelőtte több zeneszerző alkalmazta. A levél befejező részében találó megjegyzéseket mond "a diosőség és mellőzés szélsőségei között hányódó művészek beteges lelkivilágáról". A világsajtó a vitával kapcsolatban helyt a<S Thomas Mann állításainak és felsorolja a ti zen két-hang jegyű rend­szer legismertebb művelőit, a többi között az orosz Jefim Golisevet és a oseh Ernest Kreneket. A tények mindenesetre azt bizonyítják, hogy Arnold Sohönberg kizárólagossági igénye a felfedezés érdemére- — legalább is túlzott és Jogosulatlan. /MTI/ Az Igazi irói munkaközösség u ho/ho/P Tr Gorbatov ismert szovjet regényíró,az "Akiket nem lehet leigázni" oimü regén? szerzője, néhány neves szovjet iróval együtt irodalmi vitát tartott Sztarpbeseve ukrán faluban, amely a kör­nyékbeli kolhozok egyik központja. Az összejövetelen "A kolhoz népe" oimü könyvről vitáztak a kolhoz lakói és az irótársaság, A könyy ose­le knénye ebben a faluban Játszódik. A szerző maga is résztvett a vita­esten. Az iró: ázása Angelina, az első szovjet traktorvezetőnő. /MTI/ LP —

Next

/
Oldalképek
Tartalom