Kulturális Hírek, 1949. január-február
1949-02-20 [0785]
Thomas Marin a vádlottak padján u Dé/Dé/P Tr Thomas Mann legújabb regénye, a "Doktor Faustus", amely magyar nyelven is megjelent, különös irodalmi vit a elindít ója lett. A regény Adrián Leve rkührr képzel ctbell német zeneszerzőről szól, aki a tizenkét-hang jegyű rendszer alapján alkotja zenemüveit. Thomas Mann tébolyodott, művészként jellemzi Lever kühnt,- aki az alkotók magányos, jeges bércein vándorol. Sokan Nietzsche, mások Bartók Béla vonásait vélték felfedezni • v Adrián Leverkühnben, A világsajtó most beszámol arról, hogy ArnoliS. Sohönberg amerikai zeneszerző több magára nézve s értő .következtetést vont le Thomas Mann regényéből. Elsősorban, azt veti szemére a regény Írójának, hogy nem tüntette fel kellő világossággal Sohönberg kizárólagos érdemelt a tizenkét hang jegyű rendszer felfedezésében. Ezt az írói tisztességgel összeegyeztethetetlen cselekedetnek bélyegzi. Thomas Mann, akit régi, baráti tetpesólatok fűznek Sehöaberghez, ezek után tapintatból külön nyilatkozatot csatolta tott a regény valamennyi kiadásához. A nyilatkozat "korunk nagy zeneszerzőjének és zeneelméleti szakértőjének" nevezi Sohönberget, egyben mélt at ja érdemeit a t izénké t-hangj egy ü rendszer fejlesztése körül. A nyilatkozat azonban korántsem elégítette ki a sértett művészt, aki fokozott hevességgel folytatja vitáját. Thomas Mann legújabb válasza ismételten elutasítja Sohönberg igazságtalan vádjait és bebizonyítja, hogy a tlzenkét-hangjegyű rendszert annakelőtte több zeneszerző alkalmazta. A levél befejező részében találó megjegyzéseket mond "a diosőség és mellőzés szélsőségei között hányódó művészek beteges lelkivilágáról". A világsajtó a vitával kapcsolatban helyt a<S Thomas Mann állításainak és felsorolja a ti zen két-hang jegyű rendszer legismertebb művelőit, a többi között az orosz Jefim Golisevet és a oseh Ernest Kreneket. A tények mindenesetre azt bizonyítják, hogy Arnold Sohönberg kizárólagossági igénye a felfedezés érdemére- — legalább is túlzott és Jogosulatlan. /MTI/ Az Igazi irói munkaközösség u ho/ho/P Tr Gorbatov ismert szovjet regényíró,az "Akiket nem lehet leigázni" oimü regén? szerzője, néhány neves szovjet iróval együtt irodalmi vitát tartott Sztarpbeseve ukrán faluban, amely a környékbeli kolhozok egyik központja. Az összejövetelen "A kolhoz népe" oimü könyvről vitáztak a kolhoz lakói és az irótársaság, A könyy osele knénye ebben a faluban Játszódik. A szerző maga is résztvett a vitaesten. Az iró: ázása Angelina, az első szovjet traktorvezetőnő. /MTI/ LP —