Kulturális Hírek, 1948. szeptember-december
1948-10-20 [0785]
Ki fizeti a bizónlai német kutatókat? § Pl bg i Manchester Guardian nagy feltűnést tel tő cikkben számol be a német ipari és tudományos kutatás újjászervezéséről. A "hires" Kaiser Wilhelm Társaság, amelyet a potsdami megállapodások értelmében a haditechnikai kutatásokbari való erőteljes részvétele miatt 1945 nyarán feloszlattak* újra feltámadt poraiból és mint Max Plánok Társaság folytatja tovább munkáját, iz uj intézet főként a fizikai kémiára ás az agyműködés vegyi folyamataira összpontosítja érdeklődését. Egy uj intézet a gyógyszerkész itraényok standa.rdizálását tűzte ki céljául, iz ipari vonatkozású tudományos kutatás nyugatnématörsz ági körülményeit ismertetvo, az angol lap jollomzo példát hoz fol arra nézvo, hogy a német vegyiipari nagyüzemek milyen kitűnő fizetésekkel kötik magukhoz vogyászoikot• Pár hónappal ozolőtt ogy nagy angol vegyiipari vállalat szorződási ajánlatot tott az I.G.Earbonindustrio kát vegyászénok, akik ozidőszorint a "föloszlatott" német vogyiipori tröszt lovcrkusoni üzomóban továkenykednok. iz évi 600 fonts tori inges /mintegy őo.ooo forintos/ ajánlatot mindkét vegyész visszautasította, i Manohostor G-uardian cikke még hozzáteszi: "...csak természetes, hogy a német vegyészek hivatásuk súlyos megsértés ónok takintotték ezt a mérsékolt fizetést! Ebből az osotből és több más hasonlóból kikerül, hogy az angol-amerikai megszállás alatt álló Nyugatnémotországban az imperialisták által feltámasztott némot ipar ismát olyan orővol dolgozik, hogy jól fizetett kutatói nom szorulnak ilyon mérsékolt fizetési ajánlatok elfogadására. Másrészt bizonyítja, hogy az amerikai imperializmus hadiipari támaszponttá ápiti ki Nyugatnámotországot ás mindont olkövot r. fölvásárolt német lpartolopok és egyáltalán a. gazdaságiés politikai ellenőrzés alá került némot ipar gyorsütemű fel támaszt ás ára ás háborús tel jesitőképességánek kihaaziálására• Erről azonban bölosen hallgat a Manchester Guardian. /"MTI/ Életfesték | Pl bg i magok osirázóképesságónok vizsgálatában ogészon'uj, frappáns módszerre ad lohotőságat 0 "Vita-stain"-nak novozott roagons. Nevét magyarul "élot-fostók"-nok lohotno mondani. Ezt az olnovozést annak köszönheti, hogy maga a reagens színtelen só, amely azonban az élő so jtokbon lévő onzlmok hatására oldhatatlan vörös festékkéalakul át és igy a csirát, baktériumokat és más éi.*. szövőtöket mogfosti. Votőmagvak élotképosségénokmaoghatározás-u?a azokat 2-8 órára a Vita-stain oldatáb^ áztatják, majd onnok az időnek elteltével a megfestett magot mikroszkóp alatt vizsgáljak, i kicsírázott sejt vörös, a mag nem élő részei pedig színtelené maradnak. Ez az érdekes tulajdonsága a reagens alkalmazását a biológiának sok területén tehetővé teszi, pl. a rákkutatásban, enzimológiai kísérleteknél, ós egészen uj utakat nyithat meg a fényképezés technika fejlesztésében is, különös fényérzékenysége folytan. Világosságon ugyanis a festék^ intenziv sárga szint vesz fol, anélkül azonban, hogy sejtfostő képosségát olvoszitoné. /MTI/