Kulturális Hírek, 1948. szeptember-december
1948-12-07 [0785]
Amerikaiak - magukról u Tr/iáa/ttk. bg Pár is , decomh cr 7. A L'Action cimü, párIsi hetilap neves amerikai férfiak vélem én ..-'ét kő li az amerikaiakról. W.Carleton, a floridai egyetem tanára a következőket irta: "Sem gondolkodóin^, son napunk nem haladnak, együtt korunk legfontosabb politikai ós szociális eszméinek arcvonalával. Bizonyos az, hogy honfitársaink politikai szempontból gyermekesek". J.2hOK?.f.'on, a. NewYork .Timesbon Így ir: ir á.a amerikaiak husz százaléka ogy kicsivel a gyengoclmejüság fölött áll, busz százaléka tudatlan ás meg vágya sincs, hogy bármit is megtanuljon. Ncgyvcnszázalskuk SZÍVÓS óh'fogadna bármilyon oktatást, feltéve, hogy a leckék rendkivül könnyen volnának érthetőek.'' 1 J.S.Bcll, á chicagói egyetem tanára igy vélekedik: ' ! Wa-m termelünk életképes onboroket t hanom w gelágszünk azzal, hog" szakembereket neveljünk. Dc mi tuiajdönképen a szakember? Szakember az, aki mindont megért, ami munkájával kapcsolatban áll, do semmit som tud arról a vágsó célról, amelyre törekszik ós arról a helyről, amcl:."ct elfoglal a vi lágcgye tom rendjében. Nekünk ven az egész világon a lo ár evésbe iréttzlésrcmáltó hírünk: az, hogy ni: vagyonik a földön a legmoggondc laílanabbak á s 1 egmegfont olatlanabbak". /í.ITI / —- • Amerika ellopja a német s "ab adalmak at u Y/Jhá/tlk bg Paris, december 7. Nyugat-Neme tor szág egyik'kis városara;:, azzal '0glalkozik harminc amerikai zsoldben álló német mérnök, begy mikrofilmre vesi ik az amerikaiak által Neme tor szág bon lefoglalt s ab adoLmak technikai loirását, A német szabadalmakról készült mikrofilmeket Amerikában a Bureau of Technical Information /ülüs aki Tájékozta Só Iroda/ busás pénzért adja el a különféle vállalat oknak. . Ennek a rablásnak példátlan mereteiről némi fogalmat adnak a 7»'all-Street Journal adatai, amelyek szerint havonta So.óoo méter mikrofilmet szálli esnak az Egyesült Államokba, a mai napig-pedig' össosen 5 millió méter film kelt • át az Óceánon. A iíüszaki Tájékoztató Iroda eddig csak mintegy évmillió métert tudott f eldolgozni•.ATI/ Viscn ovszkij professzorról nevezték ol a Szovjetunió sebészeti kutató inté.:otát ror Lj/Tné/íík bg II o s z k V a , december 7. /tASS/ Alckszandr Vlsnyovsekí jről, a nemrégiben elhunyt neves s,.ovjet orvostudósról nevezték cl a Szovjet Tudományos Akadémia \C sobészetj kutató ihtézoiáfc, melynek Yisnycvazkij igazgatója volt. /ilTl/
