Kulturális Hírek, 1948. szeptember-december
1948-11-06 [0785]
Széleskörű visszhangot támasztott Franciaországban Lukács György könyve V /Eh /Bl bg Budapest, november 6. iz "Editions tfagelá 1 párisi kiadóvállalat Kelemen E. fordításában franciául kiadta Lukács György "Exisztenoializmus vagy Marxizmus?" cimü'könyvet, amely erős visszhangot támasztott az ogész francia sajtóban. i Francia Kommunista Párt központi bizottságának folyóiratában, a öahiers du Communásme-ben Jeam Kanapa kimerítően ismerteti a könyvet. Hangsúlyozza, hogy Lukács György távolról som ismorotlon a francia kommunisták olőtt, első francia nyalván mogjolonő könyvo csak mogorősiti oddigi tekintélyét. A könyv főkárdése - irja Kanapa - kétségtelenül az oxisztoncializmus birálata-. Azonban Lukács, mint marxista filozófus, tudja, hogy oz a birálat csak akkor lohot hatásos, na egyrészt: a mai ideológia általános bírálatának keretébe helyezi, másrészt: megfolol azokra a kerdésokre, amolyokro az cxisztancializmus is folclotot koros, azaz megmutatja, hogy a marxizmus - és csak a marxizmus - képes holy^s választ adni mind o mai világ, mind a modorn filozófia kérdése 1ro. Ezért a magyar filozófus az exisztenoializmus bírálatát két nagyjolentóségü fajozot közé foglalja, amolyok közül oz olsŐ e polgári'filozófia válságával, a másik a lenini iomorctolmélottol foglalkozik. A Les Lettres Francaises a könyv mogjolonáso alkalmából interjút közöl Lukács Gyórggyol a francia-magyar kulturális kapcsolatokról. A magyar tudós hangsúlyozza, hogy a magyarok mindig élénk órdoklődéso a francia szollom iránt nom a nomzotnok, honom o haladó szollomnok szOl. Ma a Szovjetunió áll a haladás élén, de ez nem csökkenti a francia szellőm haladó erői iránti vonzalmukat. Az üctionban Joan Blanchord ismerteti a könyvöt, Kiömöli, hogy Lukáos György müve többet ad, mint arait cimo igér. Bemutatja az ogész polgári filozófia válságát. Különösen meggyőző az a tény, hogy Lukács György filozófiai fejtegotésoi ugyanarra az orodményro vozotnok; mint amiro a napi politika osományoi tanitották a francia marxistákat. A polgári lapok is sokot foglalkoznak Lukács György könyvével. Minden ismertetés - igy George Altman-é és CToen Lacroix*-é - kiemeli a magyar tudós tárgyilagosságát és nagy folkészültségét. A Lo Mondó hosszabb idézetet is közöl. Az iux-Eooutes cimü lap kritikusa arra mutat rá, hogy Lukács György az eddig politikai sikon folyó vitát a filozófia magaslatára emeli e A Critiquo cimü'Irodalmi folyóiratban Pierre Bonnal kilencoldolos ismortotést közöl. Elmondja a magyar tudós éle ttörtónot ét és hangsúlyozza, hogy a francia filozójuskerök régen vártak arra, hogy Lukács György, aki a mai marxista filozófusok közül orro a leghivatottabb, megszólaljon ebben a kérdésbon. Bonnol polgári filozófus, aki nom'ért agyat Lukács Györggyel, do'részletes ismortetésénok minden sora mutatja a tiszteietat, nmcllyol 'a magyar filozófus vitán felül álló tudása iránt visoltetik. Ezt a ttsztelotot tükrözi az a sok oikk is, amoly a vitába kapcsolódva, Lukács György könyvére hivatkozik. ' /Folyt.köv./ V«
