Külföldi Sajtószolgálat, 1949. december

1949-12-12 [0964]

Nyikoláj Tyihonovj POHÁRKÖSZftfPg Még frissek vagyunk, S oly korán van Álomra hajtani fejünk. Bor csillan színig telt pohárban, Hazánkért kell ürítenünk! Azért, hogy serkenjen a lomha, S termővé törjük a hegyet S hogy népeinket egybefonja A csillagos, hü szeretet! Hogy irtatlan, bozóti tájon Uj, ifjú város nőne fel, Hogy Moszkva ősi tornya álljon, És Tiflisz, uj tetőivel! Hogy minden szívben lenge hintát Leljen az öröm, szállani; Igyunk, hogy éljen szép Leningrád S a Néva kék hullámaiI Hol sarki kutatók a fóka Szalonna-bőrét perzselik, Onnan le délig, hol a móka Csobog és dörög Családid, Minden kolhozt és mindon "árost, Kozönk nyomában felnövőt Köszöntsünk, minden rózsaszálat És moccanatlan jégmezőt! És gyárainkat! És a munkát! Felzúg a kürtök ordoje • Erő és büszkeségi Igyunk hát! Poharaink színültig tclo!' A szivünkért, moly csupa vadság! A lángért, melyet szerte hint! Világraszóló, szép szabadsági Csodálatos mestereink! Igyunk az édos ifjúságért, Voszélyos zorgo-utakért, , A napsütött virágos ágért, A csobbanó, mély kutakért, A vitorlázó lassú gépért, Jégvágók jó baltáiért, A viharért, a szörnyü-szápért, Halért, folyóért, mindenért! Asszonyainkért, lányainkért • S akiknek nom tudjuk talán Novét so, jó elvtársainkért Munkában, harcon, iskolán, Nom ittunk eddig soha értük, Igyunk! Övék a tisztelet! " Lángoljon ifjan hősi éltük, S logyor.ok boldog örogok!