Külföldi Sajtószolgálat, 1949. december

1949-12-05 [0964]

Néhány szobán át a titkárságba jutottamé Odamentem az egyik titkárhoz, hogy bemutatkozzam, de megelőzött: - Jakovlev tervező? Sztálin elvtárs hat érára kérette Önt:. Most 5 óra 45 perc - mondotta. - Kérem, várjon kissé. Pontosan a jelzett időben behivtak az irodába. Az izgalomtól remegve léptem be . . ' Sztálinon kívül ott volt Vorosilov és Molotov is,. Sztálin ogadásomra sietett és kezét nyújtotta; Vorosilov és Molotov is üdvözölt. Nem állítom, hogy az irodába léptemkor izgalmam ugy megszűnt, mintha elvágták volna; izgatott voltam bizony! De egyre kevésbbé. Igen melegon fogadtak és Sztálin elvtárs különösen megnyugtatóan hatott rám kéz szorításával és nyugodt hangjával. Munkám és uj gépem felől érdeklődött. Dolgozószobája, ahol nagy ügyeken munkálkodik, egész életem­re emlékezetembe vésődött. Bevallom, hogy az első pillanatban kissé osaló­dottnak éreztem magam. Talán azért, mert mindaddig azt képzeltem, hogy ilyen nem mindennapi nagy embornok, mint Sztálin, a környezető sem lohot minden­napi. Csodálkozásba ejtett a mindenben megnyilvánuló végtelen egyszerűség és komolyság. A nagy, domborműves tetejű iroda három ablakával a líroml udvarára n.la. A fényes fehér falakat alul, embormagasságban, világos tölgy­faburkolat fedi, A bemenettől jobbra, üveges szekrénybon Lenin halotti maszkja. Balra nagy álló órák, berakásos fekete szekrényekben. Az egész irodán át sző.ny:g-v.tacska vezet az íróasztalhoz. Az asztalon rengeteg könyv­es minden lehető írásos anyag. Az asztal mögött karosszék; öttől balra fol­szerolt telefon-asztalka. A telefonkészülékek különböző színűek, a tévodé­sek elkerülése céljából. Az íróasztal fölött Lenin ismert képe függ r amint az omolvén/ro lép. Az asztaltól balra, két ablak közötti falnál, üyogös könyvszekrény. Sikerült megjegyeznem néhány könyv címét; Lonin müveinek tol­jos gyűjteménye, Bruckhaus és Efron enciklopédiái szótára, a nagy Szovjet­Enciklopédia...: A szombonlévő fal mentén, Marx és Engels képoi alatt, sötét plüssel borított hosszú asztal áll: ehhez támasztva ugy sor szék. Kikor beléptem, Sztálin ennek a nagy asztalnak túlsó végén ült, két oldalán Molotov és Vorosilov. Az irodából nyitott ajtó vezetett a szomszéd szobába; onnek falait térképek borították. A szob: közepén hatalmas földgömb. Az íróasztalon repülőmodellt pillantottam meg, ezzel a fel­írással: "Sztálini útiterv".'Ezon a gépen hajtotta végre annak idején Cskalov, Bajdukov és Boljakov nagyszerű repülését Amerikába, az Északi Sar­kon át . Ahogy a bcszólgotés mindinkább elmélyedt a technika körében, kodves szakmámban, egyre jobban és jobban megnyugodtam. Sztálin, Molotov és Vorosilov olyan egyszerűen beszűlgctott velőm, ho -y elfogultságom meg­szűnt és kérdésoikre válaszolva ugy tünt, mintha már régóta ismerném őket. Miután már egész'sor kérdést eldöntöttünk jövendőbeli mun­kámra vonatkozólag, Vorosilov valamit irt egy papírszeletre és hamiskásan rámpillantva, megmutatta Sztálinnak. Sztálin elolvasta és boloogyozéso jeléül bólintott. Erro Vorosilov fölolvasta a szöveget. A Legfelsőbb Tanács Elnökségének foltorj osztéso volt arról, hogy engem a Lenin-rcnddol, ogy "ZISZ" automobillal és loo.ooo rubel*, jutalommal tüntcssonok ki. Ezt a feltörjosztést mind a hárman míg ott a helyszinon aláírták.

Next

/
Oldalképek
Tartalom