Külföldi Sajtószolgálat, 1949. november-december
1949-11-04 [0964]
A szemináriumi órákon kivül a városi bizottság havonta sgySzer az összes konzultációveaset.ők számára előadást rendez a Párt és a kormány legfontosabb határozatairól, a Szovjetunió belpolitikai és nemzetközi helyzetéről, valamint a tudomány, technika, irodalom és művészet aktuális kérdéseiről. A városi és a kerületi pártbizottságokban megszervezték a tájékoztató és bibliográfiai szolgálatot a propagandisták és tanácsadók részére. Szmolenszkben ez évben több mint kétezren vosznek részt az önálló tanulásban. Céljuk a marxizmus-leninizmus eszméinek tökéletes olsajátitása és ezzel egyidejűleg az ogész pártoktatási hálózat munkájának továbbfejlesztése. /Pravda/ /3893/ G. Skurkin LE NIN Éo SZTÁLIN NAGYSZERŰ ALKOTÁSA A SZOVJET ÁLLAM A reakció sötét erői 32 esztendő óta veszott dühvel harcolnak a világ olső szocialista állama ellen. A szovjet államnak azonban lényegéből faliadé sajátossága, hogy mindon harcból még orosobbon körül ki« Lenin és Sztálin nevével szorosan összefügg az Októberi Forradalom győzelme, a szovjet állam megszületése. Lonin és Sztálin az uj történelmi foltételek között alkalmazták Marx és Engels forradalmi tanitásait,. Elméletileg alapozták meg a prolotárforradalom győzőimét és a szocialista építést. Lenin ogyik legnagyobb érdeme az volt, hogy a gzovjetokot a proletariátus diktatúrája legtökéletosobb állami formájának tartotta. Hangsúlyozta, hogy' a szovjetek nem ogy párt ötletszerűen alkotott szervei, hanem a néptömogok forradalmiságának kifejezői és a nép alapvető érdekeit juttatják kifejezésre. Az Októberi Forradalom a "Mindon hatalmat a szov- . joteknek" jelmondat értelmében győzelmet aratott és a szovjetek köztársaságának mogtoromtését eredményezte. A szovjet állam ujtipusu állam, a demokrácia legtökélotesebb formája. A szovjet hatalom legfőbb alapelve a munkásosztály és a dolgozó parasztság szövetségének mogorősitése. E szövetsógbon a munkásosztály tölti be a vozetőszorepet, mint a logforradalmibb osztály, amely ol tudja Vezetni a dolgozókat a szocialista forradalom tcljos győzelméig. A proletárdiktatúra, mint á munkásosztály ós parasztság különleges szovetségo, az..'rt szilárd, mert e két osztályt közös érdekek vezetik a kizsí.Icmányolók elleni harcban. A szovjet hatalom történőto megmutatta a parasztságnak, hogy cgyodül a munkásosztály vosotóse biztosítja számára a földöt és védolmozi meg a kulákokkal, a külföldi elnyomókkal szembon* A kommunista párt, mint a munkásosztály élcsapata, különlogos irányító helyet foglal el a proletariátus diktatúrájában. A tőkések és a jobboldali szocialisták propagandája azzal rágalmazta meg a szovjet államot, hogy a proletariátus diktatúrája mindönki ollón irányuló erőszak. Ezzel szemben az igazság az, hogy a proletariátus diktatúrája csak a kizsá&sányolókkal szombon alkalmaz erőszakot, vagyis a nép többségének erőszaka a j«lontéktelon kisobbsóg fölött. Ezt az igazságot bizonyítja a népi domok2s»ciák országainak példája, amelyek a proletariátus diktatúrája funkciójának botöltésévol olnyomják a kapitalista rond visszaállítására irányuló belső és külső reakciós kísérleteket*
