Külföldi Sajtószolgálat, 1949. augusztus-november
1949-09-30 [0964]
A SZOVJ ET,KOK - A BJ5 KE HARCOSAINAK ÉLCSAPATA Irta: Ljübov Koszinogyemjanszká ja Ok t óber 2 .- a 06 ke KivrjLne Ic Nemze t köz i Napja * Az ut, amelyet a nemzetközi békemozgalOBI vfróolávtól eddig megtett, .férfiak és nők százmillióit tömörítette több minit 72 országban, póliti-.:ai és vallási meggyőződésükre, -nyelvükro és bőrük Szinéro való tekintet nélkül* :; A békét nom'v-rjuk, hanem kiharcoljuk" - ezt áz igazságot riólyon KI:.guk.ívá tettek min/!azok, akik megtanulták becsülni c. '. CÍCO áldásait * A béke hivői, 0 reakció ős a háború erőivel szemben állók felmerhetotlenül nagyobb erőinek élén 8 tartalmas Szov j 'vtunió halad. A Szovjetunió az ogész szabadságszerető emberiség szeretetét ős tiszteletét vivifl ki a békéért és igazságért folytatott becsületes és mog nom alkuvó harcával. Október 2.-án a béke aktiv védelmezőinek százmilliói uj erővol mutatják meg rondithctctlon elhatározásukat, hogy folytatják a harcot a szilárd és tartós béliéért, a népek demokratikus, baráti ogyüttmüködéséért. Ezt fejozi ki Ljub0v Koszmogyorr.janszkájának , a párizsi béke világkongresszus egyik szovjet d 01egátusa na k, a hősi halált halt, Sója édesanyjának cikke. A harc, amelyei, a haladó oaborisóg folytat a békéért, különösön közöl áll hozzám, akinek kőt gyormeko halt hősi halált a Nagy Honvédő. Háború tüzében. A háború, amely ismét fenyőroti a dolgozok békés tűzhelyeit, amely ismét olpv.sztithat sokmillió emberéletet és sokmillió anyát foszthat mog gyermekeitől, mélyzégos nyugtalanság érzését kelti bánnom. Kom őn vagyok az ogyctlca, aki igy érez. A világ jövőjéért \'aló aggodalom hangja csendült ki a moszkvai békokonforoneia résztvov j'inek beszédeiből, do még előbb a békemozgalom párizsi világkon gr 0 s s zu sán elhangzott felszólalásokból is... E kongresszuson a világ 72 országának képviselői kifej esték a haladó emberiségnek azt az akaratát, hogy harcolnak a bé kőért és mcgvődclmozik az uj háború gyújtogatóinak minden mesterkedésével szemben. A párizsi világkongresszusról több mint száz előadást tartottam Moszkva és Moszkva környékéneit lakói olőtt, jártam Gorkijban, Kalugában, Dnyopropotrovszkban és sok más városban. Néha a szabad ég alatt kollctt megtartanom az előadást- aanyi hallgató sereglett össze. HalIgatóim, akik közt sok volt a nő, mindig olyan érdeklődést tanúsítottak az előadás tárgya iránt, hogy nyilvánvaló volt: a béke ügye szivügyo a szovjet .embereknek, a legfontosabb ős hozzájuk legközelebb álló ügy. A szovjet nép béketörokvőso nem gyengcsóg tudatából eredő félelem a háborútól. A szovjet emberek nem egyszer bebizonyították az egész világnak, hogy nincs erő, amely leigázhatná őket és megtörhetné győzniakorásuke.t. A szovjet emberek milliói, akik feláldozták életüket,^hogy az ogész emberiséget megszabadítsák a fasiszta rabságtól, világraszóló dicsőséget szereztek hősiességüknek ós sze'oadságszoroiotüknok. A Szovjetunió sok asszonya elvosztette gyermekeit, férjét, testvégeit a második világ- -y háborúban.' Valamennyi szovjet nő aovóbon mondom: nem akarjuk, hogy' áz'anyák uj milliói sirassák gyermekeiket, hogy uj árvák és uj özvegyek legyenek.
