Külföldi Hírek, 1956. december 6-10.

1956-12-08 [0536]

' * / f 9 K. 3o, Kiódás. 1956. december 8. f L ó. 7<"^p. /Kardelj beszéde.,14.folyt» / Z mg/s Kt Vár Más szóval tehát az olyan emberek, akik a zavar pillanatában nem találják meg az erdőben a. Kivezető utat, először hátrafelé fordulnak, majd azután hátrafele futnak, tekintet nélkül arra, hogy ezzel az elkezdett ügyet katasztrófába viszik. így volt Magyarországon is. A Rákosi-Gerő-féle rezsimek és általában az uralkodó sztálinista dogmák nemcsak hogy igen sok társadalmi ellentétet halmoztak fel, h-^nem ártottak a szocialista harcosok gondolkodásinak is. Ebben a bürokratikus rendszerben ~z őszinte forred'lmárok ás szocialista harcosok tömegóit arra nevelték, hogy a forradalom győzelme után a szubjoktiv tényező számára nem marad más hátr-:, mi rt hogy gyárakat épitsen, állandóan beruházásokat eszközöljön, biztositsa az állami felvásárlást, agitáljon a kormány intézkedései mellett, minél több hasznot húzzon a gazdaságból, hogy -^után minél többet ruházhasson be és hogy minél nagyobb tervszámokat mutathasson fel. Az ilyen rendszerben mindon állami és pártfunkcionáriusnak minden időben kivülról kellett tudnia a g-azdaság helyzetére vonatkozó minden lehető adatot, még olyanokat is, amelyek jelentéktelenek volt-k. Arra azonban senki sem volt képes és nem is igen érezte szükségét, ho_ y meglássa \r gy megmagyarázza, mi történik az emberek között, milyen társadalmi folyamatok játszódiiak la, milyon uj társadalmi erők jelentkeztek és milyen formákban, milyenek halnak la, milyen ellentétek keletkaznok és milyen formában és hol mutatkozik visszafejlődés, hol követeli a szocialista fejlődés a réginek a megszüntetését, stb. stb.» s hogy ezután ehhez idomitsák a gazdaságpolitikát is. Ebben a rendszerben a

Z emberek sokkal többet tudtak a tyúkokról és a burgonyaf ajtákrdl, mint az emberekről. A politika azonban ilyen k'rülmények között ^ Nem maradt máB hátra, mint a terv számadatairól, az acél- és gépgyártásról, a burgonyáról, és a kukoricáról, az álla-fetetésről való vitatkozás, stb. Természetesen távol áll tolom, hogy tagadjam az ilyen viták szükségességét, különösen a szakomberek körében, ha azonban a vita csak ezon a torületon mozog, akkor az ín nyit jelent, hogy nincsenek rendben a dolgok. Egy szocialista ország központi társadalmi és politikai szerveinek nem lehet és nem is az a feladata, hog; előirja, hogyan etessék az emberek a jószágot. Természetesen biztositaniok kell olyan szakma i szervezeteket, amelyek alkalmasak orra, hogy az érdekelteknek minden pillanatban megad jan-k minden lehető szakmai, műszaki és .anyagi segítséget. De o központi szerveknek fő feladata mégis az, hogy a poltikai és gazdasági társadalmi gépezet utján minden pillanatban a lehető legnagyobb anyagi és erkölcsi ösztönzést nyújtsanak mindenkinek a maga szocialista munkahelyén, hogy a lehető legtöbbet cs legjobbat termelje, ós hogy kellő önállóságot biztosítsanak min- , denlcinek, hogy sokrétűen kifejleszthesse alkotó energiáját és kezdeményezését. Ha a szocialista épitésről beszélünk és ha biztosítani akarjuk, hogy a szocialista társadalmi rendszer fejlődésében a szociálist-' dolgozók szabad akciójára, nem pedig az államh t alomra támaszkodjék, akkor ennek kell a fő célnak lennie a társadalmi gépezet falapi tésében. / folyt, köv. / / vakvágányra futótt. . -—n l