Külföldi Hírek, 1956. december 6-10.

1956-12-08 [0536]

MTI KÜLFÖLDI HÍREK K« 26. Kiadás 1956. december 8. ^ ^ ó. ^OP» / Kardelj beszéde... »,»«lo,folyt. / Z mg/s Kt Vár hogy a munkástömegei; ha m^ulr a vállalják n hatalommal járd felelősséget, faltétlonül saját érdekükben, azaz szocialista módon cselelednek. És Lenin nem csalódott, Magyarországon senkinek sem volt bátorsága ahhoz, hogy ilyen követeléssel lépjen fel, még a munkástanácsoknak sem, amelyek túlságosan az elvont kispolgári liberális jelszavak/ alatt állottak, De bármilyenek is voltakezek a munkástanácsok, mégLS az egyedüli reális szocialista erőt képviadták s valószinüleg rövidesen kigyógyultak volna az idegen antiszocialista befolyásból, ha vállalniok kellett volna a fó fielősséget a hatalomért, mind a párakban, mind az önigazgatási közösségekben, mind pedig a közponülag. Miután a kommunisták Magyarországon nem igy álltak hozzá a munkástanácsokhoz, hanem csak arra agitáltak, hogy fel kell venni a munkát, de nem beszelnek a hatalomról, ók maguk is a kispolgári és ne cionalista, áldomokritikus elemek és frázisok befolyása irányában sodródnak* / hatása E$ok a tények. Szemet hunyni előttük vagy halig ^tni róluk nem használ sem a szocializmusnak, sem a szocialista erők egységének* Ezek szerint tehát a magyarországi eseményeknek olyan értékelése, hogy azokat az ellenforradalom szervezte meg, lehet hogy mesterséges megnyugtató eszközként szolgál egyesek szocialista lelkiismeretének, azonban az ilyen értékelás nem oldhatja mog egy politikai rendszer belső problémáit, amely U^.rjarországon véres tragédiához vezetett. A magyarországi események másik elbiráláa a szerint minr den hasznos és haladó, ami a szabadság és a demokrácia nevével cicomázza fel magát. Az utcán és a különböző értelmiségi klubokban a szájhősök egymást túllicitálják, hogy e jelszavakat ki fokozza homo r<->bb anarchista destruktiv képtelenségekig, megfeledkezve arról, hegy az álsznbadság frázisaival vnlő dobálőzás a gyakorlatban nem jelent ogy&ot, mint zűrzavar keltését az emberek gondolkodáséban, valamint felülést oz igozi ollonforrodalmarokn-ik, akik e frázisok mögé bújva előbb a klasÉ-zikus többpártrendszer szükségességét hangoztatták, azután padig s^ját törekvésüket, hogy vezető helyet kapjanak a hatalomban. Nem Alitom, hogy a magyar értelmiség legnagyobb része, amely általában hordozója volt ennek a hiu, elvont liberalizmusnak, szubjátive nem volt áthatva őszinte demokratikus és humanista szándékoktól és tudom, hogy idegenek voltak / az antiszoc ialista célok. Ahhoz azonban, hogy valaki forradalmi mozgalmat ve zethessen, nem elegendő csak az őszinteség, a szabndságazeretet és o humanizmus, hanem tudnia kell azt is, hogy mit akar. Ezzel szénben annak az értelmiségnek n körében, amely a hiu prokl^.mációk és jelszavak egész tömegét bocsátotta ki, egy sem akadt, akinek lett volna bátorsága ahhoz, hegy megmondja a tömegeknek, nincs szabodság és nincs djookrácia* ha / számára / folyt,köv./