Külföldi Hírek, 1956. december 6-10.

1956-12-08 [0536]

M TI KÜLFÖLDI H I R E K K. 38..ki adás 19 56.doc onti-dar 8. 2_J) ° /{^* /Kardelj beszéde... .21 .folyt./ Z mg/Kcs Kt Vér így történt, hogy a kommunisták egyre szo elszakadt Nagy' Imre kormányától, rés zben azáltal, hogy tétlenségbe menekült, részben pedig menedéket keresett a szovjet hadseregnél, E kommunisták számára is idegon gépezet volt a forradalmi munkástanács, amely állit ólr g veszel yostotto a kommunista pórt pozícióit a hatalom gépezetében és ezért nem lehetett kiindulópont az uj szocialista politikai rendszer kiépítése számára. Az ilyon helyzet_ szükoé gszcrli következménye volt azután a szovjet intervenció és iQidár János kormányának megalakítása. Tekintettel a magyarországi ügyek ilyen alakuláséra, mé.r eleve világos volt, hogy elkerülhetetlenül sor kerül a szovjet beavatkozásra abban a pillanatban, amikor Magyarországa másik oldal int orv onc i ój ének is színterévé válik. Hint már az előbb említettem, abban a pillanatbal kezdett azzá vélni,amikor a régi Rákosi-féle politikai gépezet ahelyett hogy egy valóban haladó és demokratikus szocialista gépezettel c sorélték volna fol, egy régi és a magyar v is zonyok közStfc tarthatatlan burzsoá politikai gépezettel kezdték felváltani. Az ilyen Ííagyarorsz ág nem lett volna független Mr.gyar oe sz ág, Az ilyon Lagyar ország megzavarta volna az Európában kialakított erőegyensúlyt s ezzel a z ellonté* tos nomzotlözi orők összetűzésének kiéleződését váltotta volna ki. Természotesen,miután az események egész idojo alatt egyetlen lomol y kommunista csoport sem volt képes arra, dc mog sem kísérelte, hocy világosan és hetérozotten megfogalmazza a munkástanácsok szerepét, feladatát és coljait, mint a felújított politikai mechanizmus, c magyar szocializmus fő pilléreiét , ezért idővel maguk a munkástanács ok is egyre inkább a különböző áldemokratikus jelszavak befolyása alá kerültek, amely jelszavaknak lényegében az volt a céljuk, bogy elszigeteljék a hatalomtól a munkást a nácsokat ós szerepüket csak holmi szakszervezet i képviselők szerepére korlátozzák az állami gépezetben, amely a munkás»tanácsokon kivül és azoktól függetlenül alakult. Még az a magyar értelmiség sem, amely az első no.pókban kétségtelenül igen őszintén és haladó módon szállt szembe a Rákosi-rendszerrel, a munkés tanácsok tok int etében nem tudott döntő pozitív szerepet betölteni, hanem igen ..yakran dczorientáltságéval hozzájárult a munkásosztály dezorientálásához is. Miután nom tudott a Rákosi-rozs ím helyett mást javasolni, mint a régi burzsoá gépezet felújítását, oz oz értelmiség félredobta a munkástan ácsokat, megfosztotta perspektíva jaktól és gyakran csak a gyakorlati ellenállá-^ "fol vfcrtás éhek törzskarává alakította, do a politikai program adást a deeokrácia nevében egyre inkább a reakciós erőknek engedte át, így tehát őzökben a tényezőkbon kell keresni - a magyar tragédia okait, dc egyben a szocialista demokratikus törekvések kudarcáhr.k okait is. De ozzol nem akarom azt mondani, hogy v erőséget szenv edte k azok a haladó irányzatok is, amelye ka ele erdőkében felkolósre került sor. /folyb.köv./ í