Külföldi Hírek, 1956. december 1-5.

1956-12-03 [0536]

K 38,kiadás 1956, december 3. -> Q óra é, Q perc /Az uj jelenségek folyt./ Már cé B^/Lné/Mk Sok kommunista azonban másként fogja fel a szocialista igazságot - folytatja a Politika, - A fenti újsághoz hasonlóan csak azok Írhatnak, akik a szocialista igazságot nem a valóság feltárásában, hanem azon dogmák elfogadásában keresik, amelyeket évek óta minden alaposabb gyakorlati ellenőrzés nélkül hangoztatnak, A jugoszláv álláspont széleskörű birálatát a magyar események váltották ki. Ezen eseményekben elsősorbon ellenforradalmi összeesküvést latnak, s miután bevezetőben leszögezik, hogy ellenforradalmi összeesküvésről van szó, a cikkíró^ rendszerint beismerik, hogy létezett egy Rákosi-G-erő-klikk is, és hogy ez a klikk kiváltotta 0 magyar nép elégedetlenségét, mert szolgaian lemásolta a szovjet tapasztalatokat. Túlhajtott iparosítási politikát folytatott, lebecsülte a magyar nép nemzeti sajátosságait. A moszkvai Pravda különösen kiemeli: a magyar vezetőknek több izben "elvtársilag tanácsolták", hogy ezt ne tegyék. Ezek az ellenforradalomra és az "elvtársi tanácsokra" vonatkozó megjegyzések elzárják egyes munkáspártok vezetőit attól 0 kérdéstől, hogy a mngyarorsz-'gi drámára vajon nem elsősorban oz ország belső ellentmondásai és a szocialista országok közötti viszony következtében került-e sor? Ezek a megjegyzések arra szolgálnak, hogy alkalmazóik régi álláspontjának helyességét bebizonyítsák. A tények hiánya azonban nyomban érezhető. Helyénvaló lenne például megkérdezni, hogy Rákosi és Gerő mikor kapták az "elvtársi tanácsokat?"Hogy lehet az, hogy a szovjet sajtóban erről egy szó említés sem történt! Hogy lehet az, hogy a szovjet vezetőség hivatalos távirata Rákosit még közvetlenül leváltása előtt is a magyar nép nagy fiaként emlegette? Kellemetlen kérdések ezek, amelyek a jelenlegi helyzetben csak zavarólag hatnak. Arra mutatnak, hogy mélyrehatóan kell elemezni a szocialista országok belső folyamatait. Egyes lapok bizonyára éppen ezért sietnek a magyar események gyors dogmotikus értékelésével - amelyek szerint csupán az osztályharc éleződéséről van szó - megszüntetve minden vitát e dráma lányegéről és arról, hogy ki a felelős a dráma okaiért, A Politika ezután rámutat, hogy egyes keleteurópai országok közvéleménye mindmáig nem ismerhette meg Tito elnök pulai beszédének igazi gondolatait, majd ezeket irja: Még távolabb áll a szocialista igazságtól az, amit Titonak a sztálinizmussal kapcsolatos gondolatairól mondanak.Ez esetben sem akarnak konkrétan a tények alapján vitatkozni. Ez esetben is menekülnek az igazi vitától, /folyt.köv./ ~n