Külföldi Hírek, 1956. december 1-5.
1956-12-03 [0536]
^ MTI KÜLFÖLDI HÍREK K 34.kiadás 1956."december 3. v ' ! óra ^íperc /Nyílt kérdés folyt./ Tp pi/Hb/Mk Kor És most, amikor már egészen más idő köszöntött be, a magyarországi művészeti szövetségek tevékenységében még mindig sok a homályos, éretlen, komoly aggodalomra okot adó megnyilvánulás. Hol és kikkel voltak a magyar irók ezekben a tragikus napokban, miként vélekedtek és mikép vélekednek az elmúlt hetek eseményeiről? Segitettek-e és segitenek-e most népüknek, forradalmi munkás-paraszt kormányuknak megfékezni a reakciót, megteremteni a törvényességet és rendet országukban. A legnagyobb sajnálattal kell megállapítani, hogy az írószövetségnek a magyarországi eseményekben betöltött szerepe, e szerep tárgyilagos tanulmányozása semmiféle pozitív értékelésre nem ad alapot. Sőt, teljes felelősségérzettel kijelenthetjük, hogy néhány író a reakciós erők hallgatólagos szövetségesének szerepét játszotta ezekben az eseményekben. Találkoztunk magyar Írókkal, és elbeszélgettünk velük klubjukban. Tucatnyi fiatalember járkált és vitatkozott a hideg, dohányfüstös helyiségben, FeketeGyula, az írószövetség titkára áthívott bennünket a szomszédos szobába. Megismerkedtünk Örkény Istvánnal, Nagy Sándorral, Gergely Mihállyal, Máté Györggyel, Kuczka Péterrel, VésziEndrével és másokkal. Később igen szabados viselkedésű fiatalok zsúfolásig megtöltötték ezt a szobát. Vészi, Örkény, Kuaka és Fekete beszéltek az elmúlt eseményekről. A többiek vagy hallgattak, vagy beleegyezően bólogattak. Az irók különbözőképpen foglaltak állást, mindegyik sajátos módon, de szavaikban sajnos nem éreztük a szívből jövő emberi őszinteséget, nem láttunk nyilt, egyenes tekintetet. Örkény István nagy hévvel bizonygatta a bebizonyithatatlant. Azt állította, hogy Magyarországon ellenforradalmi veszély egyáltalán nem volt, A Lityeraturnoja Gazeta igy folytatja: Nyilvánosan megsemmisítették Lenin ós Gorkij, Csehov és Hugó, Dreiser és Solohov müveit^, Miért gyújtották fel a muzeumokat, pusztították el és becstelenitették meg a felszabadító szovjet harcosok emlékmüveit? Milyen céllal fogadták be külföldről a több mint 4ooo horthysta emigráns tisztet? Vártuk a választ, de hiába. Ha az ellenforradalom vesz'>lye "átértékelődött", okkor kinek a nevében hirdette meg a rádión Mf.ndszenty hercegprímás gyalázatos .programját és kinek az érdekében tartott igényt gróf Eszterházy arra, hogy részt vegyen az ország politikai életében? /folyt, köv./ I
