Külföldi Hírek, 1956. december 1-5.
1956-12-02 [0536]
K.ll.kiadás 195 6, decenber 2. - /'-* ó $ p /A VIII,plénum.!.folyt./ Z mg/ mg/Kcs'Kt Vár A háború után a Szovjetunió nsm volt többé az egyetlen szocielista ország,hanem létrejött a szocialista államok egész világa, amelyek együtt hatalmas erőt képviselnek. Az ilyen feltételek között, annak a tézisnek védelmezése, hogy a szocialista államok között nem lehetnek konfliktusok csak azért, mert nem szabad ?" - " ' '• . "niök, lényegében oda vezetett, hogy au'omatikus-an eifo b JüúaK az 1948-ban Jugoszláviáról alkotott szov j; t véleményt , ami nekünk igen sokba került. Ezt jól tudom - irja Brodski - mert akkor magam is hittem ezekben a hazugságokban és azokról irva másokat is rábeszéltem, hogy higgyenek bennük. A cikkiróezután hangoztatja, hogy a szuverenitás kérésének értelmezése körül a párton belül megnyilvánuló különbségek szoros összefüggésben állnak az előbb említett problémáktel áshc.y a nézetelres legfontosabb forrása a lengyel munkásosztály forradalmi erőivel szembeni bizalmatlanság. Más helyen Brodski igy ir? Teljesen világos, hogy a pártvezetőség i v ál asztás ók * kizárólag ás egyedül a mi pártunk ügye. Ennek ellenére a legutóbbi plenáris ülésen egyes elvtársak Rokossowski elvtársnak, a politikai bizottságba v al ó jelölését a Szovjetunió iránt i barátság gal indokolták*, A cikk irója, miután hangoztatja, hogy most figyelmen kívül óhajtja hagyni Rokossowski marsa. 1 személyét, ezctet mond ja: Más kérdés az emberek közötti kapcsolat ás más kérdés pártunk politikai bizottsága mcgvála sztásái© k kapcsolatba he-.ása a Szovjetunió iránt i viszony kérdésével, ahogy ezt egyes elvtársak a plénumon tették. Vajon mit jelent az ilyen állásf ogláL suk? Vajon a lengyel-szovjet viszony ip;i alapja és a népeink közötti barátság szavatolása megköveteli-e, hogy bizonyos emberek résztvegyenek vagy no v egyéne k részt pártunk v ez et ős égé ben? Vajon az ilyen állásfoglalás összeegyeztethető «o a pártok függetlenságének és egyenjogúságának elveivel, amely elveket a Szovjetunió és a mi pártunk vezetői, nyilvánosan hangoztattak ? Ugy his zom,nom, A továbbiakban a Szovj etunió v al való összes vitás kérdések rendezésének problémájáról szólva a cikk irója hangoztatja, hogy a VIII,plenáris ülésen egyes elvtársak vagy hallgattak, vagy pedig csak halkan említették meg a rendezendő kérdéseket, ezzel szemben fennhangon támadták azokat, okik a lengyel-szovjet viszony rendezését követelték. De vajon azok az elvtársak, akik l ') korábban tagjai voltak a politikai bizottságnak, nem látják be j 7 felelősségüket azért, hogy a plenáris ülés előtt nem vetették fel \ az összes vitás kérdések rendezésének problémáját, ami által elkerülhették volna a felesleges kihívásokat? /folyt.köv./
